A madarak ismerik az időzónákat
A cserregő nádiposzáták (Acrocephalus scirpaceus) szokásos vándorútjuktól ezer kilométerre eltérítve is visszatalálnak az eredeti útvonalhoz, vagyis a madarak valóban képesek tájékozódni - állítják orosz kutatók a Current Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmányban.
A madarakat vándorlásuk idején fogták be, majd keletre szállították. Az a tény, hogy helyzetüket fokozatosan korrigálva visszataláltak a többiek útvonalához, azt bizonyítja, hogy valóban képesek legalább két, a mi földrajzi fogalmaink szerint hosszúsági és szélességi koordináta felismerésére, vagyis tájékozódási képességük nem korlátozódik pusztán az észak-déli viszonylatra, mint azt korábban gondoltuk.
„Ez a meglepő felfedezés új kihívások elé állítja a madárvonulással foglalkozó kutatókat” – nyilatkozta Nyikita Csernyecov, az orosz Zoológiai Intézet munkatársa.
Korábbi megfigyelések azt sugallják, hogy a madarak vagy a nap helyzetét, vagy a földmágnesességet tudják felhasználni a földrajzi szélesség felismeréséhez. Az orosz csoport szerint az olyan vándormadarak, mint a cserregő poszáták talán egy vagy két „belső órára” támaszkodnak, ezzel határozzák meg saját „helyi idejüket” és a telelőhelyek „zónaidejét”. A geomagnetikus erők szerepét a navigációban ugyanakkor szintén nem zárják ki.
„Kísérleti úton megmutattuk, hogy minden eddigi kétség dacára a madarak képesek akár ezer kilométeres kelet-nyugati irányú eltérítést korrigálni vándorlásuk során, ami azt jelenti, hogy tudomásuk van valamiképp a földrajzi szélességekről, mégha egyelőre nem tudjuk is pontosan, hogy milyen módon tesznek szert erre a tudásra” – írja tanulmányában Csernyecov.