A bevándorolt medúza felfalja a tőkehal-ikrákat
Az Észak-Amerika keleti partjairól bevándorolt fésűs medúza (Mnemiopsis leidyi) veszélyezteti a Balti-tenger tőkehal-szaporulatát. A kieli Leibniz Tengeri Tudományok Intézetének biológusai az állat emésztőrendszerében ugyanis ikrák maradványait találták.
A fésűs medúza először 2006-ban bukkant fel a Balti-tengeren, és eredetileg – a tőkehalhoz hasonlóan – állati planktonnal táplálkozik.
Az új felfedezés azonban bizonyítja: nem csak táplálékkonkurense, hanem ragadozója is a veszélyeztetett halfajnak. A tőkehal állománya ugyanis évek óta csökken – részben a túlzott mértékű halászat, részben pedig a környezetkárosítás miatt.
A tengerbiológusok tanulmánya még nem ad támpontot arra nézve, hogy a medúza mennyi ikrát eszik meg, azaz hogy tényleg komoly fenyegetést jelent-e a tőkehalállományra, de aggodalomra adhat okot, hogy ugyanakkor fordul elő az ívási területen, amikor a halak lerakják ikráikat.
Az egyik vonuló, a másik állandóan hazánkban él
Ősztől a tavasz kezdetéig az utakat szegélyező fákon gyakran, csücsülnek egerészölyvek (Buteo buteo), éppen a prédájukat figyelik leshelyükről. Sokan sasnak vélik, holott az egyik leggyakoribb ragadozó madarunk.
Amazónia hangjai vallanak az erdők egészségéről
Az erdőkben hallható hangok, műholdas és légi mérések együttesen mutatják meg, milyen állapotban van az adott erdőterület.
Új orchideafajt fedeztek fel Tanzániában
Az egészen apró virága hófehér, kissé üvegszerűen csillogó és áttetsző, minimális zöld mintát visel, a növény pedig fákon élő, epifiton faj.
Vándorló szenderek, ellenszélben
A halálfejes lepke hazánkban is megfordul a nyári-őszi hónapokban, e hatalmas termetű éjjeli lepkéről kevesen tudják, hogy hosszú távú vándor.
Tüsszögő szivacsok
A szivacsok, az egyik legősibb állatok a vízből szűrik ki táplálékukat, ám időnként ki kell tisztogatniuk a szűrőiket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
