Az Év fája a törékeny fűz
Idén a törékeny fűzt vagy a csörögefűzként is ismert vízparti növényünket választották az év fájának. A fa kérgét és levelét gyógyhatása miatt régen széles körben használta a népi gyógyászat.
A füzeknek közel 27 faja őshonos a Kárpát-medencében, ezzel az egyik legnagyobb fás szárú növénynemzetségünknek számít. A hatalmas fáktól az alacsony cserjék számos megjelenésük lehet. A legtöbb fajuk a vízpartokon, ártereken él, de némelyekkel „meglepő” környezetben is találkozhatunk: többek között a cinege fűzzel az alföldi homokbuckák között, a kecskefűzzel hegyvidéki lomberdeinkben.
2008-ban Év Fája Alapítvány és a Nyugat-magyarországi Egyetem az egyik vízpartokon előforduló fajunkat, a törékeny fűzt választotta az év fájának. A törékeny-, vagy csörögefűz (Salix fragilis) jellemző tulajdonsága, hogy vesszői a csomóknál feltűnően könnyen, pattanva törnek. Szürkés, viaszos fonákú, kopasz levelei hosszúkás lándzsásak, durván fűrészes szélűek, s a levélnyélen fejlődő nagy mirigyek is megkülönböztetik a hozzá hasonló fehér fűztől.
Általában rövid, görbe törzse, széles lomkoronája, szinte vízszintes ágrendszere van. Ha vízben áll, törzséből szakállszerű gyökerek nőnek. Kétlaki: a sárga porzós és a zöldes termős barkák kora tavasszal nyílnak. Rovar-, ritkábban szélbeporzású, toktermése van.
Hazánkban a Duna, a Tisza és mellékfolyóik mentén ligeterdőben honos, alacsonyabb fává, vagy nagy cserjévé fejlődik, magassága maximum 15-20 méter, életkora pedig elérheti a 70-80 évet.
Régebben kérgéből és leveléből gyulladás- és lázcsökkentő főzetet készítettek.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság
Kapcsolódó cikkünk: