András, Andor, Andrea2020. november 30., hétfő
Természet

Hazánkban jöhet létre a világ első vadon élő növényi génbankja!

2008.02.18.Admin
National Geographic Magyarország

Magyarországon jöhet létre, a világon elsőként, a vadon élő növények magbankja. A gyűjtemény a tápiószelei Agrobotanikai Intézetben kap majd helyet, amely Európa ötödik legnagyobb agrobotanikai génbankjaként, jelenleg mintegy 85 ezer kultúrnövény fajtát őriz.

Habár a Biológiai Sokféleség Egyezmény már 2002-ben határozatban írta elő, hogy az egyes országoknak törekedniük kell arra, hogy génbankokban megőrizzék a veszélyeztetett vadon élő növényfajaik legalább 60 százalékát, eddig még egyetlen országban sem indult ilyen átfogó fajmegőrzési program. Ez nem csoda, ha figyelembe vesszük, hogy a vadon élő növények hosszú távú génbanki megőrzéséről világviszonylatban kevés tapasztalat áll rendelkezésre.

A KvVM decemberben nyújtott be egy LIFE+ pályázatot az Európai Unióhoz a Kárpát-medence vagyis az ún. Pannon biogeográfiai régió vadon élő növényeiből álló génbank létrehozására.

A program első és jelentős része lesz a már létező ilyen jellegű külföldi tapasztalatok felkutatása – mondta el Rodics Katalin, a KvVM munkatársa a National Geographic Online-nak. Spanyolországban már vannak tapasztalatok szárazságtűrő növények hosszú távú génbanki megőrzésével kapcsolatban. Egy közel ötven éve indult program keretében sikerült megőrizniük vadon élő növényfajok csírázási képességét, de ezek olyan növények, amelyek magjai jól tűrik a szárítást. A kérdés, hogy más, például nedvességkedvelő növények esetében, milyen módszerek alkalmazhatók?

A kultúrnövényekkel közös génbankot hoznak létre

A tervek szerint az öt éves program keretében egyrészt a különböző módszerek feltérképezésére, hazai kikísérletezésére, valamint természetesen a növények begyűjtésére kerülne sor. A gyűjtést a legveszélyeztetettebb endemikus (bennszülött) fajokkal, valamint azokkal a fajokkal kezdenék, amelyek tárolási módszerei már ismertek. A terepi munkában a hazai botanikuskertek, egyetemek és egyéb kutatóintézetek szakemberei vesznek részt. A Pannon Magbank létrehozásának költsége 400 millió forint, ezt fele-fele arányban az EU és a zöld tárca állná. A pályázat elbírálására augusztusban kerül sor.

A pannon biogeográfiai régió biodiverzitásának ilyen formában történő megőrzése nagyon fontos, egyrészt a klímaváltozás várható és előre nem látható hatásainak kiküszöbölése, másrészt a közvetlen antropogén (emberi) hatások révén növekvő veszélyeztetettség miatt. A „gyűjtemény” létrehozására hazánk központi génbankjában, a tápiószelei Agrobotanikai Intézetben kerül sor. Ebben a génbankban jelenleg a termesztett haszonnövények magjait őrzik. Az itt lévő, összesen mintegy 85 ezer tételnek (fajtának, változatnak) köszönhetően az intézet európai viszonylatban az ötödik, világviszonylatban a 13. helyen áll.

„Fontos, hogy az eddigi irányzatoktól eltérően összekapcsoljuk a termesztett és a vadon élő növények ex situ (nem helyben történő) védelmét, hiszen nem csak számos vadon élő növényünket fenyegeti a kipusztulás veszélye, de kultúrnövényeink körében is drasztikus diverzitás csökkenés megy végbe” – tette hozzá Rodics Katalin.

Hogy működik egy génbank?

De lássuk csak, hogy is néz ki egy magbank, hogy zajlik a génmegőrzés? A tápiószelei magbankban az első pillantásra nem túl felemelő látványt nyújtó épületek adnak otthont ennek az igen értékes és különleges munkának. Az itt folyó munka alapvető eleme a terepi gyűjtés. A gyűjtések elsősorban az ország periférikus, elmaradottabb területeire irányulnak, ahol a nagyüzemi mezőgazdálkodás nem vált teljesen egyeduralkodóvá, így a szántókon, gyümölcsösökben még fennmaradhattak helyi tájfajták.

 A speciális táptalajra oltott növények

A speciális táptalajra oltott növények

A begyűjtött és a tápiószelei intézetbe szállított magokat először kiszárítják, ugyanis a tárolókban a fagypont körüli, vagy még alacsonyabb hőmérsékleten a mag a magas nedvességtartalom miatt könnyen megkeményedik, és elveszíti csírázási képességét. A szárítás során a nedvességtartalmat 5-7 százalékra csökkentik. Ezután a magok befőttesüvegben vagy konzervdobozban a tárolóba kerülnek.

Az ún. bázisgyűjteményt mínusz 20 Celsius fok körüli hőmérsékleten, hatalmas hűtőkamrákban tárolják. Ennek célja a közép- és hosszú távú, vagyis több évtizedes megőrzés. Az ún. aktív gyűjteményben a magokat már „csak” fagypont körüli hőmérsékleten, rövidebb ideig (néhány évig) tárolják. Ezek a magok alapanyagot szolgáltatnak a későbbi helyi, vagy más (esetleg külföldi) intézetek kutatásaihoz, de amennyiben „kifogyóban van egy készlet”, ezekből szaporítják fel az állományt a helyi szántókon, és innen gyűjtik be újra a magokat.

A nem magról, hanem vegetatív úton szaporodó növényeket (pl. burgonya, csicsóka) speciális táptalajra oltják, és baktériumszűrővel valamint levegőztetővel ellátott (szinte) közönséges befőttesüvegben, alacsony hőmérsékleten tárolják, ez biztosítja a minimális növekedés feltételeit. Amennyiben a növény mégis kinövi a tárolóedényt, újraoltják. Ugyanezeknél a növényeknél mélyfagyasztást is alkalmaznak, vagyis a növényi szöveteket, sejteket mínusz 200 Celsius fok körüli hőmérsékleten tárolják.

Az eredeti élőhelyen való megőrzés létfontosságú

Bár a génbanki vagyis az ún. ex situ megőrzés fontos szerepet játszik egy–egy faj vagy fajta megőrzésénél, későbbi újratelepítésénél, önmagában még nem jelent megoldást. Az agrobiodiverzitás sokféleségének megőrzése, a tájfajták hosszú távú fennmaradása szempontjából legalább ennyire fontos a helyben történő, azaz az in-situ megőrzés.

Ez azt jelenti, hogy az egyes tájfajtákat azon a területen, azon körülmények között próbálják megtartani, ahol kialakultak, így megőrizhetik az adott tájra, környezetre jellemző sajátosságaikat, egyediségüket. Az in situ megőrzésre házikertekben, extenzív gyümölcsösökben, „élő génbankokban” van lehetőség.

A régi tájfajták előnye nem csak a gazdagabb beltartalomban és ízvilágban rejlik, hanem mivel hosszú évszázadok alatt alkalmazkodtak a helyi környezeti viszonyokhoz (pl. fagy, szárazság) ezért ellenállóbbak is, mint az ún. világfajták. A helyi tájfajták megőrzése az élelmiszerellátás biztonsága szempontjából alapvető fontosságú, hiszen éppen a sokféleség jelent védelmet egy-egy betegséggel, kórokozóval szemben, míg egy monokultúrás (kevés fajtával dolgozó) gazdaság ilyen esetben sokkal inkább ki van téve a nagyarányú terméskiesésnek. A régi tájfajták értéke a jövőben várhatóan tovább nő, hiszen nélkülözhetetlen alapanyagot jelenthetnek a klímaváltozás során változó környezethez alkalmazkodó új fajták nemesítéséhez.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Eltűnnek a régi gyümölcsfajtáink I.
  • Eltűnnek a régi gyümölcsfajtáink II.

  • Hozzászólások

    A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

    A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

    Téli szállásukra indultak a legelő állatok 2020. november utolsó hétvégéjén a Hortobágyon - közölte a hírt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. sajtóreferense az MTI-vel.

    Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

    Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

    50 évvel a bálnavadászat megszüntetése után ismét kék bálnák járnak az antarktiszi sziget környezetében.

    A jaguárpopuláció csökkenésének okai

    A jaguárpopuláció csökkenésének okai

    Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

    Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

    Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

    A hangyafaj egyéb szempontból, például mezőgazdasági tevékenysége miatt is érdekes.

    Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

    Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

    E 276 méter hosszú, jellegzetesen ívelt híd Skócia északnyugati, öblökkel szabdalt részén 1984 óta köt össze két települést (Kylesku és Kylestrome).

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket