Búvárrégészek keresik Mária királyné kincsét
Tavasszal megkezdődhet a Dunakanyarban azoknak az évszázadokkal ezelőtt, kincsekkel teli elsüllyedt hajóknak a felkutatása, amelyekkel Mária királyné menekült Bécsbe a mohácsi vész után.
Tóth J. Attila, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régészének beszámolója szerint 25-30 önkéntes búvár kezdi keresni a mederfenéken, az iszapban megbújó történelemi relikviákat. Az indulás költségeit 10 ezer dollár adománnyal az amerikai Hungaria Nostra Foundation civil szervezet fedezi. Ebből az összegből speciális gumicsónakot vásárolnak, továbbá egy szonárt, amellyel a víz alatt pásztázva monitoron lehet követni, mit rejt a mélység.
A krónikák szerint a mohácsi vész után a Csele patakba fúlt II. Lajos király fiatal özvegye aranyakkal, ékszerekkel megrakott hajókon Bécs felé vette az irányt, ám Esztergom közelében haramiák támadtak a flottára, a hajók – valószínűleg dereglyék – egy része az öldöklés közepette elsüllyedt.
A hullámsírból azóta sem került elő egyetlen hajó sem, ám több beszédes lelet tanúsága szerint felbecsülhetetlen értékek lehetnek itt. Legutóbb például a szobi Börzsöny Múzeum Baráti Kör tagja alacsony vízálláskor egy zátonynál régi hajóbordára és egy iszkábaszegre bukkant, ezt a fémkapcsot használták elődeink a hajótest tömítésére – nyilatkozta a szakember a távirati irodának.
A terv szerint márciusban az Esztergom és Dömös közötti folyószakasz két partját veszik vizsgálat alá. Tóth J. Attila szerint lépésről-lépésre haladva, egymást váltva egyszerre 3-4 ember kutatja majd a víz alatti, titkokat rejtő birodalmat és GPS segítségével jelölik be az eligazodáshoz szükséges pontokat. Arra is van esély, hogy a keresett hajókon kívül más leletek is a hanglokátor látókörébe kerülnek. Alighanem római kori hajók roncsai is fellelhetők itt, ami azért nagy érték a régészek számára, mert ma sem tudni pontosan, hogyan is nézett ki 2000 éve egy dunai vízijármű.
A hosszadalmasnak ígérkező kutatások további, több millió forintos költségeinek előteremtésére újabb szponzorokat igyekszik megnyerni a munkálatokat szervező Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat. Ha a hajóroncsokból előkerülnek a mesés kincsek, úgy ez a magyar állam tulajdonát képezi.
Kapcsolódó cikkünk:
Pataklakók kalandjai 5-6. rész
A Pozdorján és Gamandor kalandjait bemutató sorozat félidejénél tartunk. A tegzeslárvákra újabb kalandok várnak.
Rekordot úszott egy szürke bálna
A világrekord óceáni út több mint 20 ezer kilométerre rúgott.
Pataklakók testközelből: így indult útjára a két kalandor tegzes
Kulisszatitkok a NatGeo weboldalán debütáló, tíz részes animációs film készítéséről.
Pataklakók kalandjai 3-4. rész
A következő két rész fő témája a víz és a vízben élő ragadozók. A két tegzeskalandorra újabb veszélyek leselkednek.
Pataklakók kalandjai 1-2. rész
Papó a lelkes természetbúvár és unokája Lili egy Ausztria és Magyarország határán folyó patak különleges világát ismerteti meg a nézőkkel. Most pedig nézzük meg, hogyan is kezdődik a történet!
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
