Gigantikus élőlények az antarktiszi vizekben

Az Antarktisz jeges vizeinek élővilágát vizsgáló ausztrál kutatók titokzatos élőlényeket gyűjtöttek a sötét mélységben, köztük hatalmas tengeri pókokat és óriási férgeket. Amerikai kutatók eközben arra figyelmeztettek, hogy a klímaváltozással megjelenhetnek a cápafajok a térségben, teljesen felborítva az eddigi ökoszisztémát.
Az ausztrál kutatók nemzetközi program keretében mérik fel az óceán élővilágát a messzi déli vizekben. Kétezer méteres mélységig gyűjtötték össze a fellelt példányokat, melyek között több, eddig soha nem látott is akad.
Néhány mélytengeri állat szokatlanul nagy méretet ér el. Ez a jelenséget gigantizmusnak nevezik, okát pedig még nem teljesen értik a szakemberek. „A gigantizmus igen gyakori az antarktiszi vizekben” – jelentette ki Martin Riddle, az expedíció vezetője. „Hatalmas férgeket, óriási héjas állatokat és tányér nagyságú tengeripókokat gyűjtöttünk be.”
Az egyes példányokat a világ különböző egyetemeire és múzeumaiba juttatták el azonosítás, szövetmintavétel és DNS-vizsgálatok céljából. „Vélhetően új faj megismerését is eredményezi utunk” – nyilatkozta a sajtónak Graham Hosie, az „összeírási” projekt vezetője.
Az expedíció része annak a nagyszabású törekvésnek, melyben az Antarktiszt körülvevő óceáni vizek élővilágát térképezik fel, valamint tanulmányozzák a különféle hatások, például az éghajlat változás befolyását a felszín alatti környezetre.
Három hajó – az ausztrál Aurora Australis, a francia L’Astrolabe és a japán Umitaka Maru – nemrégiben tért vissza a körzetből két hónapos útjáról. A program egy még nagyobb projekt része, melynek célja a világ valamennyi óceánja biológiai sokszínűségének, élővilágának feltérképezése.
A francia és a japán hajó a felszín alatti kis- és közepes rétegekben kutatott élőlények után, míg az ausztrál hajó a nagyobb mélységet célozta meg távirányítású kamerákkal. „Egyes helyeken a tengerfenék minden négyzetcentijén élet van, más helyeken csupasz bevágódások és mélyedések, melyeket az áthaladó jéghegyek vájtak” – idézi fel Riddle.
„A kutatók által begyűjtött bizarr lények között voltak zsákállatok, méteres, karcsú üveghez hasonlító planktonfogyasztó állatok, melyek úgy álltak a tengerfenéken, mint a babák” – tette hozzá Riddle. A meghökkentő külsejű állatok uszói a legkülönbözőbb helyeken voltak, szájuk körül vicces bajuszfélék. Mivel valamennyien a tengerfenék sötétjében laknak, ehhez is alkalmazkodtak furcsa kinézetű, hatalmas szemeikkel. A tervek szerint a kutatók tíz-tizenöt év múlva egy újabb expedícióval ellenőrzik a változásokat.
Cápák az Antarktisz körül?
Egy amerikai kutatócsoport nem az Antarktisz körüli vizekben jelenleg élő fajokra, hanem a klímaváltozással megjelenő újakra, azokon belül is a lehetséges ragadozókra hívta fel a figyelmet.
A Déli-sarkvidék tengereiben főleg lágy testű, gerinctelen, lassú mozgású állatfajok élnek a legnagyobb biztonságban, mint az ősóceánokban a ragadozók kifejlődése előtt. A szilárd, héjas testet összeroppantani képes, gyorsmozgású ragadozó halak 40 millió éve szorultak ki a vidékről, amikor tartósan fagypont alá hűlt a tengervíz.
Az utóbbi fél évszázadban viszont 1-2 Celsius fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet, ami a globális átlag háromszorosa. „Annyi is elég, hogy egész évben fagypont felett legyen a víz hőmérséklete és a terep rögtön alkalmas lesz néhány cápafaj számára” – nyilatkozta a hírügynökségeknek Cheryl Wilga, az amerikai Rhode Island-i Állami Egyetem biológusa. „Amilyen ütemben halad a folyamat, könnyen lehet, hogy még ebben az évszázadban visszaköltözhetnek a ragadozók.”
A kutató szerint ez alapjaiban forgatná fel az antarktiszi ökoszisztémát. Fajok kipusztulása ugyan nem valószínű, de vészesen megcsappanhat például a garnélák és a tengericsillagok állománya. Az egyetlen sarkvidéki csontoshalfaj, a jéghal is veszélybe kerülhet. „A pingvinek és a fókák most is tizedelik a populációt, és igazi ritkaság lesz a fajból, ha még a cápa vagy más ragadozó halak is megjelennek” – mondta Wilga.
A felmelegedés visszacsábíthatja a sarkvidékre a ragadozó rákokat is, amelyek ugyancsak több millió éve tűntek el, mert a hideg vízben kevésbé tudják kiválasztani és kiüríteni a vérükből a magnéziumot, az anyag ezért felhalmozódik, amitől az állat elkábul és végül elpusztul. A melegedő tengervíz azonban hamarosan a rákoknak is kifogástalan élőhelyet biztosít az Antarktisz körül, és már megfigyelhető, ahogy bizonyos fajok egyre közelebb és közelebb merészkednek a Déli-sarkhoz.