Félreértettük a lepkék mimikrijét

„Az általános vélekedés szerint a lepkék szemfoltjai azért ijesztik el vagy hökkentik meg a ragadozóikat, mert a ragadozók saját ellenségeinek szemére hasonlítanak” – nyilatkozta a nemzetközi hírügynökségeknek a tanulmány vezető szerzője, Martin Stevens, a Cambridge-i Egyetem viselkedésökológusa. Ezt a 150 éves elképzelést azonban semmilyen kísérlet nem támasztotta alá. Most viszont Stevens és munkatársai próbára tették az elméletet.

Papírlepkék

A tudósok különböző szemfoltszerű mintákat festettek papírból készült „lepkékre”, és ezeket fákra tűzték az angliai Cambridgeshire erdeiben. Ezenkívül minden műlepkéhez egy-egy ínycsiklandó lisztkukacot is tűztek, hogy odacsábítsák az erdei madarakat, például rigókat és verebeket.

Ez a módszer lehetővé tette, hogy a kutatók megvizsgálják, mennyire hatékonyan riasztják el az egyes minták a madarakat, azaz mennyivel csökkentik a madártámadás valószínűségét. Ha a szemfoltok hatékonysága attól függ, mennyire hasonlítanak szemre, akkor azok a minták lennének a legriasztóbbak, ahol kerek foltok helyezkednek el párosával.

A tapasztalatok azonban mást mutatnak. A foltok szemhez hasonlóbbá tétele úgy, hogy a sötétebb „pupillát” szem középpontja felé mozdították semmilyen előnyt nem jelentett a papírlepkék számára.

Ha a vízálló papírszárnyakra nem köröket, hanem nagy csíkokat vagy négyzeteket festettek, azok majdnem ugyanolyan hatékony védelmet nyújtottak. Minél nagyobbak voltak a minták, annál kevesebb támadás érte az ilyen „lepkéket”. Ehhez hasonlóan, minél több folt volt a szárnyon, annál kevesebb madár támadta meg a modelleket.

A szerzők kísérleteikből azt a következtetést vonták le a Behavioral Ecology folyóirat márciusi számában megjelent cikkükben, hogy a minták vizuális harsánysága rettenti el a ragadozót a foltos zsákmány megtámadásától, és nem az, hogy a rajzolatok mennyire hasonlítanak egy szemhez.