Észak-Amerikába Szibériából vándorolt be az első főemlős

Egy amerikai tudós Mississippi államban akadt rá az 55, 8 millió éve élt állat maradványaira: megkövesedett fogaira. A megtaláló szerint a főemlősök – amely rendbe a makik, a majmok, és az ember is tartozik – Szibériából Alaszkán át érték el Észak-Amerikát. Christopher Beard, a pittsburghi Carnegie Természettudományi Múzeum paleontológusa szerint a két kontinens között egy azóta már eltűnt földnyelv segítségével száraz lábbal tették meg az állatok a vándorutat.

Az aprócska főemlős, amely a Teilhardina magnoliana nevet kapta, Beard álláspontja szerint korának legokosabb állata volt.

„Már a korai főemlősöknek is ujjaik és azokon körmeik voltak, nem pedig karmaik. Szemeik – mai leszármazottaikhoz hasonlóan – párhuzamos állásúak, ezáltal rendelkeztek a térlátás képességével. Testük tömegéhez képest agyuk nagyobb, mint más emlősöké” – magyarázta a kutató az amerikai sajtónak.

Nagyjából tízmillió évvel előzte meg a legprimitívebb majmokat, de nem őse az újvilági majmoknak. Ugyanakkor a Délkelet-Ázsiában még ma is élő koboldmaki és a Teilhardina magnoliana között lehet rokoni kapcsolat.

A kövülethez rendkívül hasonló ősfőemlősleletek eddig Kínából, Belgiumból, Franciaországból és az Egyesült Államokban Wyomingból kerültek elő.

Tudományos körökben vita tárgyát képezi, hogy a Beard által is vallott szibériai-alaszkai útvonalon, vagy az Európa-Grönland úton – amely akkor még más képet mutatott – érkeztek az Újvilágba a főemlősök.

A mostani lelet azonban minden Európában talált főemlősnél idősebb, így megtalálója úgy véli, hogy talán a Teilhardina magnoliana vándorolt az öreg kontinensre Amerikából.

A picurka állat mintegy tízmillió évvel a dinoszauruszok kipusztulása után élt, amikor a Föld klímája rendkívül meleg volt: a Bering-földnyelv, amelyen át számos faj „fedezte fel” Amerikát – többek között az ember is, úgy 30-12 ezer évvel ezelőtt – akkoriban trópusi paradicsom lehetett.

Az állat fogstruktúrája