Fotó: Hat karú nyolckarú polip
Egy brit akvárium gondozói nemrég fedezték föl, hogy az egyik legújabb lakójuknak, egy nyolckarú polipnak a megszokott nyolc helyett csupán hat karja van, tehát voltaképpen csak „Hexapus”.
A blackpooli Sea Life Centre dolgozói akkor vették észre, hogy Henry nevű polipjuknak két karral kevesebb van a „szabványosnál”, amikor az állat az üvegakvárium oldalán mászkált. Az akvárium tisztviselői hexapusnak nevezték el az élőlényt, és azt állítják róla, hogy nyolckarú polipnak ez az egyetlen dokumentáltan hat karú példánya. (A latin octopus = nyolc lábút, a hexapus = hat lábút jelent, de az Octopus genusba és annak rokonságába tartozó lábasfejűeket magyarul inkább nyolckarú és nem nyolclábú polipoknak nevezik.)
„Átböngésztük az internetet és beszéltünk sok akváriummal, de senki soha nem hallott még hatkarú polipról” – nyilatkozta az akvárium igazgatója, Carey Duckhouse az AFP hírügynökségnek.
A tudományosan északi pézsmapolipnak (Eledone cirrhosa) nevezett élőlényre egy homárcsapdában akadtak két hete a walesi partok mentén. A lábasfejű két karja valószínűleg nem baleset, hanem egy genetikai mutáció következtében hiányzik. A tudósok szerint az állat nem képvisel új fajt, „csak” egy mutáns.
Henry nagyjából egy hónap múlva lesz látható a nagyközönség számára, és a látogatók is megfigyelhetik majd, hogy a két kar hiánya meg se kottyan neki: ugyanúgy boldogul, mint a normális, nyolckarú fajtársai.
Bársonyatkák, a szinte láthatatlan segítők
Alapos megfigyelés (és jó látás, vagy egy jó nagyító) révén gyakran vehetünk észre ízeltlábúakon egészen apró piros pontocskákat, amelyekről ránézésre se nehéz megállapítani, hogy nem az adott állat részei. Ezek olyan élősködő atkák, amelyek az adott rovar vagy pók testnedveit szívogatják. Az apróságok általában valamilyen bársonyatka (más néven bíboratka) fiatal egyedei, úgynevezett nimfák. Ha sikerül olyan nagyításban megfigyelni őket, hogy a lábaikat megszámláljuk, akkor ez alapján el tudjuk dönteni egy atkáról, hogy felnőtt egyed vagy nimfa van-e előttünk: a kifejlett állat 8 lábbal rendelkezik, a fiataloknak viszont csak 6 jutott.
Szarvasbőgés és az őszi látnivalók a börzsönyi kéken
A szarvasok párzási időszaka a Börzsönyben később kezdődik, és tovább is tart, mint Gemencen. Kisinócon volt szerencsénk megfigyelni őket, és számos az Országos Kéktúra útvonalát övező érdekességet.
Így találja meg a hó alatt a zsákmányát a bagoly
A szakállas bagoly (Strix nebulosa) az északi félteke sarkvidék körüli területein elterjedt, igen nagy termetű bagolyfaj, amely képes a hó alatt megbúvó zsákmányt is észrevenni és elfogni.
Budapesti hajdani növényritkaságok
Fővárosunkban és környékét már a 1700-as évek közepén is neves botanikusok kutattak, gyűjtöttek, így például Winterl Jakab (1739-1809), és Sadler József (1791-1849).
Öngyógyító túzok?
Egy spanyol kutatócsoport a túzok (Otis tarda) által használt egyes növényeket vizsgált meg, az eredmények a Frontiers in Ecology and Evolution folyóiratban jelentek meg, amelyeket a kiadóvállalat híroldala ismertetett.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
