Megtalálták a világ legősibb növényevő gyíkjának maradványait
Japánban rábukkantak az eddig ismert legidősebb növényevő gyík ősmaradványára. A lelet fényt deríthet egy evolúciós rejtélyre, amelyet maga Darwin is „tűrhetetlennek” nevezett írásaiban annak idején.
A koponya mérete alapján a kutatók 25–30 centiméteresre becsülik az ősgyík hosszát. A mostani lelet előtt az Észak-Amerikában mintegy 100 millió éve élt Dicothodon volt a legrégibb ismert növényevő ősgyík. A Japánban talált gyík korát 130 millió évesre becsülik.
Még napjainkban is ritkák a kizárólag növényekkel táplálkozó gyíkok. A gyíkok 97 százaléka húsevő (általában rovarevő) vagy vegyes táplálékot fogyaszt. A mai növényevő gyíkok virágos vagy zárvatermő növényeket esznek, amelyek rügyei és levelei rendszerint puhábbak, mint a virágtalan növényekéi.
Így tehát a Kuwajimalla kagaensis nevű új fosszilis faj előkerülése arra utalhat, hogy a zárvatermők az eddig feltételezettnél már több millió évvel korábban léteztek és talán elterjedtek voltak.
Darwin dilemmája
Jelenleg a legősibb virágos növényt egy Kínából származó 125 millió éves ősmaradvány képviseli. A zárvatermő növények látszólag hirtelen felbukkanása az ősmaradványok sorában zavarba ejtette Darwint is, aki attól tartott, hogy ez megkérdőjelezi elméletét a természetes szelekció révén megvalósuló evolúcióról.
A tudósok azóta már föltárták a zárvatermők nyitvatermőkből való kialakulásának sok fosszilis nyomát, de a probléma még mindig nem tisztázódott teljesen.
A K. kagaensis ősmaradványt még 2001-ben ásták ki, de csak azután jöttek rá, mennyire jelentős, miután Manabe Makoto, a tokiói Nemzeti Tudományi Múzeum kutatója és Susan Evan, a londoni University College paleontológusa megvizsgálta a leletet.
„A fogakat megvizsgálva fogtuk fel a jelentőségét” – mondta Manabe. – „Annyira ritka és annyira régi.” A gyík fogai hasonlóak voltak a ma élő leguánokéihoz, amelyek a kevés kizárólag növényekkel táplálkozó gyíkok közé tartoznak.
A kutatók úgy vélik, hogy az ősgyík a világ első virágaiból lakmározhatott. A mai nyitvatermők, például a páfrányok és gingko nem túl táplálók, és nehezebb megrágni őket, mint a nyitvatermőket. A dinoszauruszok nagy szájukkal és fogaikkal könnyedén megbirkózhattak ezekkel a növényekkel, de a kis gyíkoknak a finom fogaikkal nehéz feladat lett volna. Talán az egészen fiatal példányok levelei elég puhák voltak még a gyíkok számára is, de valószínűbb, hogy inkább a zárvatermőket részesítették előnybe – feltéve, ha éltek már akkoriban ilyen növények.