A pompás pávatollak hidegen hagyják a tojókat
A pávakakasok csalogatóan kitárt farktollai a természet egyik legmegkapóbb és leggyönyörűbb alkotásai. Egy új tanulmány szerint azonban egyáltalán nem érdeklik és nem hozzák tűzbe a tojókat.
Ez a megállapítás megrendíti azt a régi vélekedést, hogy a pávakakasok tollai a tojók párválasztási viselkedése miatt fejlődtek ilyen díszessé az evolúció folyamán. Azt is jelezheti, hogy a tyúkalakúak – pulykák, tyúkok, fajdok, fürjek, fácánok és persze a pávák – más ékítő tulajdonságai sem állnak szükségszerű kapcsolatban a rátermettséggel és a szaporodási sikerrel.
Ami a kutatók által tanulmányozott pávát (Pavo cristatus) illeti, úgy tűnik, a hím hangadásai sokkal inkább fölkeltik a nőstények figyelmét, mint a látványos „ruházat”.
A vizsgálatokat Takahasi Mariko, a tokiói egyetem Bölcsészet- és Természettudományi Továbbképző Iskolájának kutatója végezte munkatársaival egy félvadon élő, japán pávapopulációval. A tudósok 1995 és 2001 között minden tavasszal megfigyelték a kakasok és a tojók párzási sikerét a hímek és a nőstények szemszögéből egyaránt.
Külön hangsúlyt fektettek a hím „farktollrezgető pózolásának” elemzésére. E pózolás során a kakasok egyenesen az arra járó tojó felé fordulva tárják szét és rezegtetik díszüket. A rázás jellegzetes zörgő hangot kelt. Úgy tűnik, mintha a tojók aktívan ösztönöznék a rezgető pózolást azzal, hogy a kiválasztottnak tűnő hímek körül futkosnak.
A tudósok ezeket a párzási siker viselkedési mutatóiként értékelték, és összevetették a pávakakas farktollai díszességének több jellemzőjével, például a farokhosszal és a szemfoltok számával. A kutatók a rezgető pózolások számát és időtartamát is följegyezték.
Mindent összevetve, a kutatók nem találtak összefüggést a pávakakas farkának díszessége és párzási sikere között. Az igazat megvallva, Takahesi és csoportja kevés farokváltozatot talált a vizsgált csoportban. Ráadásul szintén nem találtak semmilyen összefüggést egy adott hím rátermettsége és farktollának minősége között.
Mivel a pávakakasok rezgető viselkedését minden jel szerint a tojó körülöttük való futkosása váltja ki, illetve serkenti, a tudósok úgy vélik, hogy a hím párzási hívójelei – amelyek több hangból állnak és nagyon eltérőek a tojók által kibocsátott hangoktól – befolyásolhatják a párzás sikerét. A farok viszont e tekintetben valószínűleg csupán háttérbe szorult jelzés lehet, állítják a japán kutatók.
Egy angol kutató, Louise Barrett azonban elmondta, hogy más kutatók olyan adatokkal álltak elő, amelyek arra utalnak, hogy a farok minősége igenis befolyásolja a tojók döntését a párválasztásban. A két alternatív elmélet között tehát még korántsem dőlt el a verseny, és a szexuális szelekciót tanulmányozó kutatókra még sok munka vár, amíg kiderítik, melyik elképzelés a helyes. Még az sem kizárt, hogy valahol a két elmélet között található az igazság.