Eszközöket használnak a folyami delfinek
A dél-amerikai folyami delfin ágakat, indákat, agyagdarabokat dobál a szájával, így csábítja a nőstényeket vagy ezzel ijeszti el a rivális hímeket - figyelték meg brit és brazil kutatók.
A folyami delfinek védelmére irányuló programon dolgozva azt vették észre, hogy az Amazonas esőerdőkkel borított, de áradásos vidékén a delfinek gallyakat, indákat és agyagdarabokat cipelnek a szájukban, majd a vízbe hajigálják őket, amikor nőstények vannak körülöttük – olvasható a BBC News honlapján.
A szakemberek szerint a vízbe csapódó tárgyak zaja hatással van mind a nőstényekre, mind a többi hímre. Delfintársaikat nem ütötték meg a természetes tárgyakkal.
Korábban efféle viselkedést nem észleltek tengeri emlősök részéről. Csak a csimpánzokra jellemző az eszközhasználat.
A jelenséget három éven át vizsgálták a kutatók, és eredményeikről a Biology Letters szakfolyóiratban számoltak be.
A folyami delfinek a leginkább veszélyeztetett tengeri emlősök körébe tartoznak. Bár számuk ma még több tízezerre tehető az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) vörös listája szerint, a kutatók arról számoltak be, hogy – a környezetszennyezés, a halászat, a gátépítések, a természetpusztítás miatt – számuk egyre fogyatkozik, és a folyamat megállíthatatlannak tűnik.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
