Hogyan gyógyítják magukat a főemlősök?
Öngyógyításra is képesek a természetben található gyógynövényekkel és más anyagokkal a főemlősök - erre a nem is annyira meglepő felfedezésre jutottak francia és ugandai biológusok a gyógyszeriparban felhasználható növények kutatása közben.
Megfigyelték, hogy a csimpánzok rendszeresen fogyasztják az agyagot és egy Trichilia rubescens nevű, Afrikában honos növény leveleit. Kiderült az is, hogy az ugandai Kibale nemzeti park majmai mindig közvetlenül egymás után esznek ebből a két anyagból. Laboratóriumi elemzések fedték fel ennek okát: a maláriát, amely a főemlősöket ugyanúgy sújtja, mint az embereket, a kettő együttes hatásával kúrálják. Az anyag kaolinitet tartalmaz, amelyről ismert, hogy enyhíti a bélpanaszokat, a Trichilia rubescens nevű gyógynövényről pedig eddig azt tudták, hogy gyógyítja a tüdő-, bél- és egyes nemi betegségeket. Malária elleni kúraként eddig nem volt ismert.
A főemlősök öngyógyító tevékenységéről néhány évvel ezelőtt Cindy Engel etológus jelentetett meg egy gyűjteményt, amelyben leírta, hogy a tanzániai vörös majom, amelynek kedvenc étele a mangó és az indiai mandula levele, elszenesedett fadarabokat rágcsál, hogy a levelekben lévő, az emésztést zavaró fenol hatását közömbösítse.
Afrikában a bonobo, a gorilla és a csimpánz 30 féle növényt használ a bélparaziták ellen. Érdekes, hogy a helyi lakosság is ugyanezekkel a növényekkel gyógyítja a gyomorfekélyt és a vérhast. Az ugandai hegyi gorillák vulkáni hamut esznek, hogy szervezetük kálciumhoz és káliumhoz jusson.
Egy brazíliai majomfajta nősténye teherbe esését szabályozza különféle növényekkel és gyümölcsökkel. De nem csak a majmok ilyen „okosak”: az elefántok olyan növényt is találtak, amely könnyebbé teszi számukra a vajúdást.
Az ajakos medve is füvészkedik, de nem öngyógyítás, hanem önbódítás céljából: a szappanfüvek erjedő virágait eszegeti, hogy kellemesen illuminált állapotba kerüljön.
Kapcsolódó cikkünk:
Tömeges fecskepusztulást okozott a hideg idő
A fecskék felhalmozott energiatartalékai hamar elfogynak.
Csak szerencsével pillanthatjuk meg félénk madarunkat
A kerti rozsdafarkú vonulása szeptember közepétől október közepéig elég intenzív.
Kulturális hagyományok vezérlik a fészeképítést
A csoportokban fészkelő szövőverebek egyes kis csoportjai sajátságos fészeképítő stílust alakítanak ki.
A helyi klímától függ a kikelő teknősök mérete
A veszélyeztetett tengeri teknősök embriói tojásban zajló fejlődésük során számos környezeti, időjárási tényezőre reagálnak.
Ritka rákfaj él hegyi patakjainkban
A patakok kiszáradása és szennyezettsége miatt a faj egyedszáma csökkenést mutat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
