A levegőszennyezés miatt gyengül a virágok illata
A levegőszennyezés hatására kisebb távolságra jut el a virágok illata - állapította meg egy új tanulmány. A kutatás eredményei arra is választ adhatnak, hogy egyes beporzó rovarok, leginkább a méhek állománya miért csökken bizonyos régiókban.
A Virginia Egyetem kutatói felállítottak egy matematikai modellt, amely azt szemlélteti, hogyan szállítja a szél a virágok illatát. A virágok által kibocsátott illatanyag könnyen összekapcsolódik a levegőben lévő szennyező anyagokkal, például az ózonnal. Vagyis ahelyett, hogy a virágillat messzire jutna a légáramlatokkal, átalakul, így nagyobb távolságokra már nem jut el.
„Az illatmolekulák kevésbé szennyezett környezetben akár 1000-1200 méterre is eljuthatnak. Viszont főleg a nagyvárosokban és környékükön, a szennyezett levegő miatt ez az érték legfeljebb 200-300 méter” – nyilatkozta a sajtónak Jose D. Fuentes, a kutatócsoport egyik tagja.
Mivel a virágok „nem hirdetik” messziről a jelenlétüket, a beporzó rovaroknak többet kell repülniük, mire megtalálják a megfelelő növényt. A méheknek a virágpor a táplálékuk: amennyiben szennyezett levegő miatt nehezen találnak rá a virágokra, a táplálékhiány az állomány csökkenéséhez vezet – írják Atmospheric Environment című lapban megjelent tanulmány szerzői.
Nemrégiben más kutatások kimutatták, hogy többek között Hollandiában illetve Kaliforniában jelentősen csökkent a méhek állománya. A jelenséget a levegőszennyezésnek tulajdonítják.
Kapcsolódó cikkünk:
Megérkeztek 2023 első fecskéi
Az idén március 20-án láttam az első két példány füsti fecskét (Hirundo rustica) a Devecser határában elterülő Széki-tó felett vadászni. A nagy kiterjedésű vízfelület a vonulás során megállítja e kistestű énekesmadarakat, hiszen rovartáplálék itt bőven akad számukra, akár a hűvösebb napokon is.
A világ legapróbb lepkéi
Ezek a miniatűr állatkák még kitárt szárnyakkal is csak pár milliméteresek, de apróságuk ellenére is csinosak.
Sziklakapu a Pilisben
Egyedülálló, mégis páros sziklakapu, egy merénylet emlékezete és kevéssé ismert barlangok - mindez a Pilisben.
Vízágyúzó kagylók
A tompa folyamkagyló, ami egy veszélyeztetett édesvízi kagylófaj, különleges viselkedést mutat.
Egy kancsónyi hangya
Egyik-másik növény halálos titkokat rejt – némelyik állat számára.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
