Tilalom védi, mégis fogják a tiszai süllőt

A süllő az egyik legértékesebb édesvízi hal, tiszta ízű, szálkamentes, zsírszegény – és egyre kevesebb van belőle. A magyar hipermarketekben pisztrángot, lazacot, nílusi sügért, lepényhalat, makrélát bármikor vásárolhatunk, süllőt ritkán. Kevés hazai halgazdaság foglalkozik a tenyésztésével, a Fehér-tói Szegedfish sem árulja. Aki nagyon szereti, mégis hozzájuthat, kilóját ezerkétszáz-ezerötszáz forintért lehet megvenni – ha élővízi az áru, akkor momentán teljesen illegálisan.

Belemegy és beledöglik

A törvényes tilalmi idő, amely szaporodása idején védi a különböző halfajtákat az élővizeken, így a Tiszán is, a süllőt idén március 3. és április 30. között óvja. Ezalatt a véletlenül kifogott példányokat vissza kell dobni a vízbe. Ha horoggal fogták, és mélyre nyelte a szereléket, el kell vágni a zsinórt a szája előtt, úgy kell elengedni. A halászhálóval fogott egyedeket szintén vissza kell dobni.

A süllőnek azonban nincs szerencséje: nagyon érzékeny a szervezete, minden más halnál hamarabb megdöglik a varsában. És ez tilalmi időben is gyakran előfordul. Hiszen azt semmi se tiltja, hogy a halász ilyenkor is letűzze a varsáját, hálóval egyébként is a legkönnyebben tavasszal, szaporodás idején lehet megfogni a halakat. A süllőnek viszont nem lehet megmagyarázni, hogy ő most kerülje el a csapdát, se lát, se hall a szerelemtől. Belemegy. Beledöglik.

A törvény szerint ilyenkor is vissza kell dobni. A kísértés azonban nagy, hiszen egy kétkilós süllő, amelynek még pirosak a szilványívei, csaknem háromezer forintot ér. Ívni már nem fog, és mint dög ronda, szennyezi a vizet. A süllő tehát a konyhába kerül, magyar módra. Gyakran a folyót tisztelő ember szeme láttára köttetik az üzlet, a szemtanú mégse szól oda, mert jó baráti, rokoni kapcsolatok látnák a kárát. Csak dühöng, és szeretné azt hinni, hogy ő nem felelős. De vajon mit csináljon, ha a hatóságok sem tudnak tenni semmi érdemit annak érdekében, hogy a tilalom idején fogott süllő ne fehéredhessen ki például az éttermek konyháján?

A filé színe és fonákja

– Én ilyenkor minden süllőt visszadobok, ami belemegy a varsába, azt is, ami már oszlásnak indult, te is tudod, így szól a törvény, és a süllőt filézett állapotban is megismerhetik bármikor – felelte határozottan az újságíró kérdésére Terhes Tamás tiszai halász.

Ezek után négy szegedi csárdánál kérdezősködtünk, mint érdeklődő vendégek. A Csepp a Tengerben halászcsárdában azt mondták, süllő épp nincs, de hamarosan lesz. A Fehér-tói Halászcsárdában volt süllő, de azt nem tudta, vagy nem akarta megmondani, akivel beszéltünk, hogy honnan érkezik: hozzák. Az Öreg-Kőrösi Halászcsárdában is volt süllő, méghozzá tiszai. Kérdésünkre, hogy ilyenkor is be tudják-e szerezni, azt a választ kaptuk, hogy igen: a főnök úr beszerzi. A Kiskőrössy Halászcsárda munkatársa volt a legszimpatikusabb, és a legőszintébb. Van süllő, tiszai. Hogy friss-e vagy fagyasztott? Természetesen fagyasztott, a halat máshogyan nem szabad, de nem is érdemes tárolni, aki mást mond, az lódít. De jön a hal folyamatosan: hatósági állatorvosi engedéllyel rendelkező tiszai kishalászok hozzák, a süllőt is. Igen, előfordulhat, hogy 4-5 napon belül hoztak. Amikor kell, van.

Természetesen a vendégnek mindenütt azt próbálják mondani, amit hallani szeretne. Lehet, hogy valójában mégse jött 4-5 nappal ezelőtt a tiszai halász; hogy március 3. előtt minden étterem föltankolt süllőből, és bárhogy is kérték a beszállítót, az konokul rázta a fejét, hogy ő aztán nem hoz, mit képzelnek róla.

Nem a séfen kell számon kérni

De ha jön és hoz, akkor sem történik semmi. A csárda szakácsának ugyan minden pillanatban igazolnia kell, számlával is, honnan származik a hűtőben lévő hal, és mikor vette. A HACCP-t is könyörtelenül betartatja az ÁNTSZ és az állategészségügyi, élelmiszer-ellenőrző állomás.

Odáig viszont nem jutnak el az ellenőrök, hogy ha egy süllőről most azt írja a papír, négy napja vették, és tiszai, akkor lehet, hogy tilalmi időben fogták ki, és meg kéne keresni a beszállítót, ha másért nem, azért, hogy figyelmeztessék a törvények betartására. Szigeti Sándor, az állategészségügyi állomás igazgató főállatorvosa a Délmagyar.hu érdeklődésére azt mondta, ez számára új szempont, de el fogja mondani kollégáinak, hogy ezentúl erre is figyeljenek.

Mi lehet a megoldás?

Akik hisznek abban, hogy a magyar ember képes őszinte meggyőződésből betartani a saját szabályait, azok gyakoribb, leleményesebb ellenőrzést várnak. Persze, nem a séfen kell számon kérni, miért nem tartja be a süllőtilalmat.

A radikálisok szerint korlátozni kell a halászatot – ami most lehetetlen, tekintve, hogy hosszú időre a halászati szövetkezeteké a kezelői jog a folyón, majdnem végig. A Tiszán egyedül a tiszaújvárosi Zabos Géza Horgászegyesület 17 kilométeres szakaszán tilos a varsás, marázsás halászat. A horgászmester, Balázs Tibor lapunknak azt mondta, amikor ezt a tilalmat bevezették, az első változás az volt, hogy látványosan nőtt a süllők száma.

Forrás: Délmagyar.hu >>