Felgyorsult a gyíkok evolúciója az Adria partjainál

A 13 cm hosszú gyíkoknál alig néhány évtized alatt teljesen új bélrendszer, nagyobb fej és erősebb harapás alakult ki, mint eredeti rokonaiknál.

A tudósok 1971-ben telepítettek át öt kifejlett gyíkpárt eredeti otthonukból, Pod Kopi¹te szigetéről a szomszédos apró Pod Mrèaru szigetre. Mindkét sziget az Adria déli részén fekszik. A Pod Mrèaru szigeti gyíkok genetikai vizsgálata megerősítette, hogy a ma ott élő, több mint 5000 olasz faligyíkból (Podarcis sicula) álló populáció mindegyik tagja az 1971-ben betelepített eredeti tíz gyík leszármazottja.

Nem sokkal azután, hogy a tudósok betelepítették a gyíkokat, kitörtek a Jugoszlávia széteséséhez vezető harcok, így az eredeti kutatási célok feledésbe merültek. 2004-ben azonban a kutatók visszatérhettek „szigeti laboratóriumukba” megnézni, hogyan boldogultak a gyíkok.

„Nem tudtuk, találunk-e gyíkot egyáltalán. Fogalmunk sem volt, hogy vajon sikerrel járt-e a betelepítés” – mondja Duncan Irschick, a tanulmány egyik szerzője, az amerikai Massachusettsi Egyetem biológiaprofesszora.

Ám egészen döbbenetes dolgot tapasztaltak: a szigeten nyüzsögtek a gyíkok.

Rohamléptékű evolúció

Az új élőhelynek valaha megvolt a saját, egészséges gyíkpopulációja, amelynek tagjai kevésbé voltak agresszívak, mint az újonnan betelepített hüllők. Az új faj teljesen fölszámolta a bennszülött gyíkállományokat, bár a kutatók azt nem tudják, hogyan zajlottak ezek az események.

A betelepített gyíkok oly mértékben alkalmazkodtak az új környezetükhöz, ami fizikailag fölgyorsította az evolúciójukat. Pod Mrèarun például rengeteg olyan növény tenyészik, amelyen az elsődlegesen rovarevő gyíkok legelészhetnek. A gyíkok fizikai felépítése azonban alkalmatlan a növényi ennivaló megemésztésére.

A kutatók azonban azt tapasztalták, hogy a gyíkok bélbillentyűket – a vékony- és a vastagbél közötti izmokat – fejlesztettek ki, amelyek lelassítják az élelem emésztését a fermentációs kamrákban, s ez lehetővé teszi számukra a növényi cellulóz feldolgozását könnyen felhasználható zsírsavakká.

„Továbbfejlesztették és megnyújtották bélcsatornájukat, ami így lehetővé teszi a levelek megemésztését” – mondja Irschick, és hozzáfűzi, hogy ilyesmit korábban még nem írtak le. – „Ez egy teljesen új struktúra.”

Egyre erősebbeket harapnak

A növényemésztő képességgel együtt harapásuk is erősebbé vált, hála a hosszabbra és szélesebbre nőtt fejnek.

A gyors fizikai evolúció a gyíkok társas és egyéb viselkedésében is változásokat idézett elő. Mivel bőven van táplálék, a gyíkok könnyebben szaporodnak és sűrűbb állományt hoznak létre. A táplálékbőség miatt a gyíkok fölhagytak területvédő viselkedésük egy részével is.

Ilyen fizikai átalakulás csupán 30 gyíknemzedék alatt egészen új szintre helyezi az evolúciót, mondja Irschick. Ez ahhoz hasonló, mintha az emberek néhány száz év alatt új testfüggeléket fejlesztenének ki.

Egy másik biológiaprofesszor, a kanadai Andrew Hendry azonban nem biztos abban, hogy helyes-e a megfigyeltek evolúciós változásokként való értelmezése. Szerinte a tanulmány azt demonstrálja, milyen sok változás történhet szigeti környezetekben. Lehet, hogy ez tényleg evolúció, mondja, de ennek megállapításához föl kell deríteni a változások genetikai alapjait.