Sárkány érkezett Budapestre

Csütörtök délután – Szent György napján – mutatkozott be a nagyközönségnek a Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb lakója. A Chesteri Állatkertből érkezett komodói sárkány fajának első képviselője Magyarországon, mi több, egész Európában is csak tizenkét olyan állatkert akad, amelyik ezt a ritka állatfajt bemutatja. A komodói varánusznak is nevezett hüllő vadon csak Indonézia néhány szigetén, Komodón, Rincán, Gili Motangon, Gili Dasamin, néhány további, kisebb szigeten, valamint a jóval nagyobb Flores-en fordul elő. A szabad természetben is ritkának, sebezhetőnek számító faj a ma élő gyíkok legnagyobb termetű képviselője. A kifejlett állatok hossza a három métert, tömegük a 70 kg-ot is elérheti, sőt, a legnagyobb ismert példány 166 kg-ot nyomott.

A Budapestre érkezett állat ennél jóval kisebb: nagyjából egy méter az orra hegyétől a farka végéig. Ez azonban természetes is, hiszen még másfél éves sincs: 2007. január 15-én kelt ki a tojásból. A Chesteri Állatkert munkatársai az állatot Irwin-nek nevezték el, a 2006 szeptemberében, tragikusan korán elhunyt ausztrál természetfilmes és állatkert-igazgató, Steve Irwin emlékére.

Irwin nemcsak amiatt különleges, hogy egy állatkertben rendkívül ritkán látható hüllőfaj képviselője, hanem amiatt is, hogy szűznemzés útján jött a világra. Ez a biológiai jelenség, amelynek lényege, hogy a nőstények alkalmanként hímek „közreműködése” nélkül is képesek utódoknak életet adni, előfordul ugyan a természetben, ám a magasabb rendű gerinceseknél, így a hüllőknél is, rendkívüli ritkaságnak számít. 2007 elején azonban az egész világsajtót bejárta az a hír, hogy a komodói sárkányok képesek a szűznemzésre, amint ez a londoni és a chesteri állatkertekben világra jött utódokról kétséget kizáróan bebizonyosodott. Irwin egyike azoknak az állatoknak, akik ilyen módon jöttek a világra, így a Budapestre került ifjú sárkány már világra jövetele pillanatában is világhírre tett szert. A természettudósok szerint a szűznemzés képessége azért előnyös a komodói varánuszok számára, mert számos szigetből álló élőhelyükön könnyen kerülhetnek olyan környezetbe, ahol nagyon kicsi az esély arra, hogy a párok találkozzanak. Biológiai okokból a szűznemzésből származó utódok csak hímek lehetnek, így természetesen Irwin, és valamennyi testvére is hím ivarú.

A Fővárosi Állat- és Növénykert több éve szervezi a komodói varánusz beszerzését, hiszen egy ilyen állat bemutatásához kiterjedt egyeztetésre van szükség az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által fenntartott komodói sárkány tenyészprogram keretében. A programhoz való csatlakozás első lépéseként a Chesteri Állatkertben kikelt fiatal hím került Budapestre. Ezt az állatot – mivel szűznemzésből származik – a tenyészprogram keretében nem tervezik tovább szaporítani. Hosszabb távon azonban szerepel a tervek között szaporodó állomány beszerzése is. Amíg erre sor kerül, az állatkert munkatársai is megfelelő „sárkányos” tapasztalatra tesznek szert a most érkezett állat gondozása során.

Irwin, a most érkezett komodói varánuszt a mai naptól bárki megtekintheti a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Férőhelyét a tevék szomszédságában, a Pálmaház sarkánál alakították ki.

Miért pont sárkány?

A kifejlett állatok tekintélyes méretei miatt a komodói varánuszt komodói sárkánynak is nevezik, ezt jelenti a faj angol elnevezése (Komodo dragon) is. Őshazájában, Indonéziában „óriás varánusz” (biawak raksasa), illetve „szárazföldi krokodil” (buaja durat) a neve.

A komodói varánusz ragadozó állat, habár dögöt is gyakran eszik. Szinte minden lehetséges állat szerepel az étlapján: apró gerinctelenek, hüllők, madarak és madártojások, kisemlősök, majmok, vagy akár kisebb patások is, sőt, ennél a fajnál a kannibalizmus is előfordul. Még az emberek sincsenek tőle teljes biztonságban. Sok állat számára már a varánusz álkapcsainak szorítása is halálos lehet, de ezenfelül a harapása még mérgező is. A komodói sárkány szájüregében egyrészt méregtermelő mirigyek találhatóak, másrészt olyan baktériumok is nagy számban fordulnak elő az állat nyálában, amelyek a zsákmányállat vérébe jutva súlyos szepszist okoznak.

Fotó: Bagosi Zoltán

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert