Újra vannak zebrák a budapesti állatkertben
Csaknem kétévnyi szünet után ismét láthatók zebrák a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Vanda, Wepesi és Abena, a három zebrahölgy a napokban vette birtokba kifutóját.
A “tigrislovakat” a közelmúltban azért kellett nélkülöznie a kertet felkereső nagyközönségnek, mert a Nagyszikla felújítása, valamint a Szavannakifutó kiépítési munkálatai miatt a zebrák egykori férőhelyét is teljesen átépítették. Az építkezés befejeztével azonban a korábban Budapesten élt két zebrakanca, Vanda és Wepesi visszaköltözhetett a fővárosba. Mi több, csatlakozott hozzájuk egy harmadik nőstény, Abena is, amely Hollandiából érkezett. A három zebrahölgy mellé az állatkert még az idén egy hím állatot is beszerez.
A zebrák az Elefántházzal szemközti kifutóban kaptak helyet, ott, ahol 1912-től egészen a múlt hónapig a zsiráfokat láthatták a látogatók. Mivel azonban a zsiráfok átköltöztek az új Szavannakifutóba, régi férőhelyük felszabadult. A zebrákat korábban más afrikai patásokkal, jávorantilopokkal, gnúkkal, mendeszantilopokkal közös kifutóban tartották, azonban legtöbbször külön kellett őket a kifutóra engedni, mivel a zebracsődörök rendre kötekedőnek bizonyultak az antilopokkal szemben. Ezért döntött úgy az állatkert szakmai vezetése, hogy a továbbiakban a zebrák egy önálló, a zsiráfok átköltöztetésével felszabadult kifutóban kapnak helyet.
A három állat a háromféle zebrafaj (hegyi, alföldi és Grevy-zebra) közül a Kelet-, Délkelet- és Dél-Afrikában őshonos alföldi zebra elnevezésű fajhoz tartozik, annak is a Böhm-zebra (Equus burchelli boehmi) néven ismert alfajához, amely Kelet-Afrikában, a Zambézi folyótól északra él. A különféle zebrákat elsősorban csíkozatuk alapján tudják megkülönböztetni a szakemberek.
Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert
Kapcsolódó cikkünk:
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
