Furcsa bordák egy bálnában

A nemzetközi tudóscsoport megállapította, hogy a bordák lapítottak és átfedik egymást. Ennek alapján arra lehet következtetni, hogy a törpe simabálna (Caperea marginata) merevebb a vízben, mint korábban gondolták. Inkább gyors torpedóként halad, nem hullámzó mozgással, amilyennel például a halak.

A boncolásban részt vett tudósok egyike, Sentiel Rommel, a Maine-i Egyetem oceanográfusa a nemzetközi hírügynökségeknek elmondta, hogy a bordák közötti kevés izomzat lehetővé teszi az amúgy merev mellkas tágulását, illetve szűkülését légzéskor, valamint a merüléskor és a fölemelkedéskor bekövetkező nyomásváltozáskor.

A tudós hozzátette még, hogy a bordák ilyen széles, lapított felépítését eddig még csak néhány hangyásznál figyelték meg. Ott arra szolgálnak, hogy az állat megmerevíthesse a testét. Ebből gondolják a kutatók, hogy a törpe simabálnánál is a merev, torpedószerű alak fölvételét segíti elő.

A nem egészen 2, 5 méteres, nagyjából hathónapos bálnaborjút egyébként Új-Zéland egyik északi öblében találták partra vetve, élettelenül. A halál pontos okát nem sikerült megállapítani, mivel a tudósok anatómiai és nem kórtani boncolást végeztek, de arra gyanakodnak, hogy a fiatal bálna valamilyen bakteriális fertőzés miatt legyengülhetett, és elvesztette a tájékozódóképességét.

A bálna csontvázát megtisztítják és kiállítják az új-zélandi Te Papa múzeumban.