Miért kukáznak a barnamedvék?
Az amerikai barnamedvék újabban már nem csak a kempingezők készleteit dézsmálják meg, hanem rákaptak a városi kukázásra is a bevásárlóközpontok és a házak környékén keresve a napi betevőt - a Wildlife Concervation Society elnevezésű amerikai természetvédő szervezet kutatói az állatok új táplálkozási szokásainak miértjeire próbálták választ találni.
A vizsgálat során a kutatók 116 felnőtt medve, valamint 9 nőstény és utódaik viselkedését követték nyomon, s genetikai vizsgálatokat is végeztek a rokoni szálak megállapítására. Az állatokat aszerint kategorizálták, hogy rákaptak-e az ’emberi’ táplálkozásra, avagy a hagyományos ’medveétrendet’ preferálják – számol be a kutatásról a LiveScience tudományos hírportál.
A zoológusok abból a feltételezésből indultak ki, hogy a bocsok anyjuktól lesik el a kukázás fortélyait, ám mint kiderült, az anyamedvék többsége vétlen. Az állatok vagy maguktól szoknak rá a hulladékra, vagy egy másik medvétől kapnak kedvet, s nem feltétlenül családtagtól lesik el, hogy hogyan tehetnek szert egy kis táplálékra. Kilenc medvéből öt rendszeresen kiruccan a vadonból a városba, noha anyjuk még nem kukázott.
Az újfajta táplálkozási szokásokat a kutatók azzal magyarázzák, hogy ez az élelemforrás egész évben a medvék rendelkezésére áll: a kukák mindig ugyanott találhatók, s ami a fő, állandóan tele vannak. A vizsgálat szerint a kukázó medvéket meglehetősen nehéz visszaszoktatni a hagyományos táplálkozásra.
A kutatók reményei szerint a felmérés révén csökkenthető a medvék és a városlakók közötti konfliktusok gyakorisága. A medveportyák nemcsak anyagi kárt okoznak: nem ritkák az emberi sérülések, az állatok visszatoloncolása természetes élőhelyükre költséges, s előfordul, hogy a találkozás a medvék halálával végződik.
Az Egyesült Államokban egyébként már megjelentek a medvebiztos bádogételes dobozok, amelyeket kirándulóknak kínálnak. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint e dobozoknak hála lényegesen csökkentek a medvék és a kempingezők közötti konfliktusok gyakorisága.
Nyomkövetős nyakörvek energiaellátása
Dán kutatók ötlete alapján modern energiaellátással láthatják el a nagyobb testű állatokon használható nyomkövetős nyakörveket.
Nyaralásra fel! (X)
Az UNESCO Világörökség részeként Graz felejthetetlen pillanatokat kínál. 2003-ban Graz egyedül kapta meg az Európa kulturális fővárosa címet. Ez az igazán gazdag rendezvényév sok maradandó nyomot hagyott maga után: még húsz évvel később is számos jelét csodálhatjuk meg, például a Mura-szigetet, a Művészetek Házát vagy az Osztrák Szoborparkot.
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
