ENSZ-konferencia a természet védelméért

Szakértők szerint a nemzetközi találkozó megrendezésének szükségessége még soha nem volt olyan égető, mint most, hiszen a klímaváltozás, valamint az emberiség okozta környezetszennyezés felmérhetetlen károkat okoz a természet sokszínűségének, az állat- és növényvilág gazdagságának.

Mindennek megakadályozása érdekében pedig olyan stratégiák kidolgozására van szükség, ami egyebek között a mostani konferencia elsődleges feladata. Különös tekintettel arra, hogy az idézett szakértők szerint a természeti környezet lerombolása az emberi élet jövője szempontjából is megsemmisítő következményekkel jár.

Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban nemzetközi konvenciót fogadott el a természet sokszínűségének megőrzésére, az abban foglaltakat azonban az országok – különösen az elmúlt években – az erdők kiirtásával, a növényvilág megsemmisítésével, valamint – ettől elválaszthatatlanul – az állatok elpusztításával fokozatosan rúgták fel.

A házigazda Németország környezetvédelmi minisztere, Sigmar Gabriel beszédében úgy értékelte, hogy a világ veszélyes fordulóponthoz érkezett. A miniszter szerint haladéktalanul véget kell vetni a növény- és állatfajok gyors ütemű megszűnésének, az erdők elpusztításának, ellenkező esetben az emberiség önmagát pusztítja el. “Nem csupán a természet megőrzéséről van szó, hanem arról, hogy képesek vagyunk-e életünket irányítani” – hangoztatta a miniszter, aki valamennyi országot az 1992-ben elfogadott konvencióhoz való csatlakozásra szólított fel. Gabriel név szerint nem említett egyetlen országot sem, de köztudomású, hogy a vezető ipari államok közül egyedül az Egyesült Államok nem csatlakozott a szerződéshez.

A konferencia megnyitásával párhuzamosan környezetvédelmi szervezetek tüntettek a természet védelméért, s felhívták a figyelmet az állat- és növényvilágot fenyegető legnagyobb veszélyekre. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy a természet sokszínűsége csak akkor tartható fenn, ha elsősorban az ipari országok elegendő pénzt biztosítanak elsősorban az erdők védelmére. Mindezzel összefüggésben a Természetvédelmi Világalap (WWF) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években átlagosan 13 millió hektár erdőterület semmisült meg. A WWF felhívása szerint a nemzetek közösségének kötelezettséget kellene vállalniuk arra, hogy a globális erdőterület nagysága, illetve minősége 2050-re ismét eléri a 2000-es esztendő szintjét.