Programajánló: Megnyílt a Lepkekert a fővárosi állatkertben

A mai naptól fogad látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykert Lepkekertje. A népszerű lepkebemutató létesítményt egész évben sokan keresik, pedig a Lepkekert szezonális állatbemutató tér, amely a nyári időszakban fogad látogatókat. A megnyitás persze elsősorban nem kalendárium, hónap és nap kérdése, hanem legfőképpen az időjáráson múlik. Benépesítése és megnyitása ugyanis csak akkor lehetséges, ha a hőmérséklet egyetlen napszakban sem csökken tartósan 15 °C alá.

Az Állatkert első lepkekertje 2000-ben létesült, jelenlegi helyére 2002-ben került, és azóta minden nyáron az intézmény egyik legnépszerűbb látványossága. Maga a Lepkekert voltaképpen egy hatalmas, 260 m2 alapterületű sátor, amelynek „ponyváját” finomszövésű háló alkotja dupla rétegben. A „hálósátor” 1200 m3-nyi légterében a lepkék kedvükre repkedhetnek, a közönség pedig szabadon sétálhat a színpompás „repülő ékszerek” között.

A megnyitás napján 45 faj 600 egyedét láthatja a nagyközönség, de ez az amúgy is gazdag gyűjtemény a nyár folyamán még tovább fog bővülni. A lepkék és pillangók mindegyike trópusi faj, többségük a trópusi Közép-Amerika, illetve Délkelet-Ázsia lakója. A lepkéket természetesen nem a vadonban fogták be! Az induló állomány valamennyi faj esetében olyan lepkefarmokról került az Állatkertbe, ahol természetes körülmények között tenyésztik a lepkéket. A szállítmányok Costa Ricából, illetve Malajziából érkeztek Budapestre. A bebábozódott állapotban szállított lepkék már az Állatkertben keltek ki, és így kerültek a Lepkekert légterébe, de jelenleg is vannak olyan bábok, amelyek még kikelésre várnak. A legtöbb faj esetében egyébként csak az induló állományt kell külföldről beszerezni, hiszen ezeket a trópusi lepkéket az Állatkert rovargondozói is nagy sikerrel szaporítják. A kifejlett lepkék valójában már el is kezdték a peterakást.

A Pálmaház szomszédságában található Lepkekert minden nap 10 órakor nyit, és az Állatkert zárása előtt egy órával zárja be kapuit. Rossz időjárás, hideg, esős idő esetén viszont előfordulhat, hogy a látogató a Lepkekertet zárva találja. Ilyenkor ugyanis a lepkék nem repülnek, és így fennállna a veszélye annak, hogy a látogatók esetleg rájuk lépnek.

Bábok a szekrényben

A Lepkekertben nem csupán a kifejlett lepkéket, hanem a bábokat is megfigyelhetik az érdeklődők. A lepkeszaporítóban bebábozódott egyedeket az állatkerti munkatársak a Lepkekertben elhelyezett, üvegfalú bábszekrénybe teszik, ahol a bábok mindaddig függenek, amíg a lepkék ki nem kelnek belőlük. Így a kifejlett lepkék kikelése is a közönség szeme láttára történik. A bábból kibújt lepkék a szerkényben pumpálják fel szárnyaikat, amikor pedig repülni kezdenek a gondozók kinyitják a bábszekrény ajtaját, hogy a frissen kikelt lepke csatlakozhasson a Lepkekertben repdeső társaihoz.

Csalánlevél és nektár az étlapon

A lepkék egyedfejlődésének különböző szakaszaira különböző táplálkozás jellemző. A lárvaállapotú lepkék, amelyeket hernyónak nevezünk, levelekkel táplálkoznak, hiszen hernyókorban a testet felépítő tápanyagok a legfontosabbak az állat szervezete számára. A Lepkekertben látható fajok között akadnak olyanok, melyeknek hernyói golgotavirág-félék, banánnövények leveleivel, illetve csalánlevéllel táplálkoznak. A szükséges tápnövényeket a közönség elől elzárt lepkeszaporítóban termeszti az Állatkert.

A kifejlett lepkék teste már nem fejlődik, viszont sokat repülnek, ezért energiában gazdag táplálékra van szükségük. Ennek megfelelően édes gyümölcsök nedvét, és a számukra kikevert nektárt szívogatják jellegzetes szájszervükkel. Ezenfelül természetes nektárhoz és virágporhoz is jutnak a Lepkekert virágzó növényeit látogatva.

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert