Elkobzott majmokon segít a fővárosi állatkert

Május eleje óta tizenhárom berbermajom él a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A ritka főemlősök, amelyek világszerte alig harminc állatkertben kerülnek bemutatásra, mentett állatokként kerültek a magyar főváros állatkertjébe. A nyolc nőstényből és öt hímből álló csapat a hollandiai székhelyű AAP főemlősmentő alapítványtól érkezett Budapestre.

Az állatok mindegyike mentett, kobzott majom: többségüket éveken át magánszemélyek tartották illegálisan, méltatlan körülmények között, míg a hatóságok el nem kobozták az állatokat. Emellett akadnak olyan egyedek is, amelyeket egyszerűen csak találtak: egy Párizs közeli erdőben, Brüsszel egyik parkjában és más hasonló helyeken. Az elkobzás, lefoglalás, illetve befogás után a majmok az AAP alapítványhoz kerülnek, ám ez a szervezet sem tudja felvállalni, hogy minden hozzájuk kerülő mentett majomról hosszú távon gondoskodjon. Olyan állatkertet kerestek tehát, ahol megfelelő körülményeket tudnak biztosítani az állatok számára.

Jóllehet a berbermajmok az állatkertekben ritkaságnak számítanak, mentett állatok tartására kevesen vállalkoznak. Az ilyen állatokból ugyanis rendkívül nehéz igazi társas csoportot létrehozni. A Fővárosi Állat- és Növénykert – természetvédelmi, állatvédelmi tevékenységének részeként – mégis vállalkozott arra a feladatra, hogy befogadja ezeket az állatokat. A tizenhárom berbermajom egyelőre a nemrégiben felújított Nagyszikla egyik belső állattartó terébe került, ahonnan alkalmanként a szikla oldalában lévő kifutóra is kiengedik őket. Emiatt tehát a közönség nem is láthatja az állatokat folyamatosan.

Az állatkerti szakemberek ezért nem is ezt a helyet szánják a mentett majmok végleges lakhelyének. Egy mentett állatokból álló berbermajom csoportnak ugyanis – az eltérő társas viszonyok miatt – némileg eltérő kialakítású férőhelyre van szükségük, mint ugyanezen faj állatkerti származású, vagy akár vadon befogott egyedeinek. Pillanatnyilag az volt a fontos, hogy ezek a korábban nehéz körülmények között élő állatok mihamarabb megfelelő helyre kerüljenek. Az elkövetkező hetekben természetesen arról is gondoskodnak az állatkert szakemberei, hogy olyan végleges helyet biztosítsanak ezeknek az állatoknak, ahol a közönség folyamatosan láthatja őket.

Európai majmok

A berbermajom (Macaca sylvanus) a makákók rokonsági körébe tartozik: magótnak is nevezik. Jóllehet ennek a fajnak Észak-Afrika az őshazája, egykor Európában is nagy területen előfordultak. Ma már csak az Ibériai-félsziget déli csücskén, a Gibraltári-sziklán fordulnak elő vadon. A hozzávetőleg 250 állatból álló gibraltári állomány eredete vitatott: némelyek az egykor élt európai állomány „utolsó mohikánjainak” gondolják őket, mások inkább úgy tartják, hogy a római korban Afrikából telepítették őket Gibraltárra.

A Brit Birodalom „kulcsfigurái”

Jóllehet Gibraltár Spanyolországhoz esik közel, Nagy-Britannia, pontosabban az Egyesült Királyság fennhatósága alatt áll. A hagyomány úgy tartja, hogy amíg Gibraltár szikláin berbermajmok élnek, addig a Brit Birodalom, illetve a gibraltári brit fennhatóság sincs veszélyben. Ezért aztán a berbermajmokat nagy becsben tartják Gibraltáron: állományukra királyi biztos felügyel, rendszeresen etetik és gyógyítják őket, sőt, háborús időben még az is megesett, hogy az ott állomásozó brit katonák egyenesen azt kapták parancsba, hogy védjék meg a majmokat.

Forrás: Fővárosi Állat- és Növénykert