Péter, Katalin, Roberta2025. április 29., kedd
Természet

Olajért adták el a jegesmedvéket

2008.07.02.Admin
National Geographic Magyarország

Hamarosan indulhat minden idők legkiterjedtebb alaszkai mélytengeri olajfúrása, amely egyes környezetvédők szerint önmagában elegendő lehet a globális felmelegedés miatt amúgy is hátrányba kerülő jegesmedvék kipusztítására. A Vanity Fair cikke bepillantást nyújt abba, miként járnak az amerikai környezetvédelmi politika fogaskerei: rosszul.

Egyetlen helyen él ma vadon az Egyesült Államokban jegesmedve: az ország legészakibb pontján, a háromszáz inupiat lakta alaszkai Kaktovik falvában. Ide látogatott el Michael Shnayerson, a Vanity Fair című amerikai havilap riportere szeptemberben, hogy körülnézzen a jegesmedvék letűnt északi birodalmának utolsó darabkáján.

Látta árnyként felbukkanni a jegesmedvéket a vízből, hogy az őslakos eszkimó törzs által külön engedéllyel elejtett bálnák csontjain lakmározzanak. Vagy kéttucatnyian jártak rá a bálnacsontvázra egy hétig. „Izgalmas látvány volt, de szomorú is” – írja, mert a jegesmedvéknek már rég a tengeri jégen kellett volna vadászniuk a fókákra ahelyett, hogy a parton potyáznának. A rituális eszkimó bálnavadászat nélkül éhen is halhattak volna, hisz októberig vagy novemberig kell várniuk a jégtáblák kialakulására.

Minden évben egyre később fagy be az Északi-sark körül a tenger, s így a jegesmedvék is egyre később, egyre inkább kiéhezve juthatnak el a vadászmezőikre. S ezek is egyre zsugorodnak. Szakértők, akik korábban még 2040-re tippelték az északi jégsapka felolvadását, ma már 2012-t is elképzelhetőnek tartják. S jéggel együtt tűnik el a még 22 ezres jegesmedve-populáció is.

Geopolitikai kérdés

Ám a jegesmedvék sorsa nemcsak környezetvédelmi kérdés, geopolitikai jelentősége is lett. Két amerikai környezetvédelmi ügyvéd, Kassie Siegel és Brendan Cummings ugyanis megragadta a fogyatkozó jegesmedve-népesség kínálta alkalmat, és ügyes jogi trükkel sarokba szorította a Bush-kormányzatot.

Beadtak ugyanis – még 2005-ben – egy kérvényt, amelyben annak megállapítását kérték, hogy a jegesmedvefaj veszélyeztetett az Egyesült Államokban. Ha megadja a kormány ezt a státust, akkor a veszélyeztetett fajokról szóló amerikai törvény (Endangered Species Act) értelmében a kormánynak kötelessége az állatok környezetének védelme, ami ebben az esetben minimum a globális felmelegedés tényének elismerését jelenti, s egyben a klímaváltozás elleni küzdelem vállalását is. A kormány azonban csak halogatta a kellemetlen döntést, bár elvben kilencven napon belül napirendre kellett volna tűznie. Ez Cummingéknak csak jól jött, hiszen így a sokkal nagyobb publicitást hozó bírósági útra terelhették a kérdést.

A bíróság utasította az amerikai hal- és vadhatóságot a jegesmedvék helyzetének tanulmányozására, s alig egy évvel később, 2006 decemberében Dirk Kempthorne belügyminiszter kamerák előtt elismerte: a tanulmány szerint a medvefaj helyzete kockázatos, még ha azt egyelőre nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a kipusztulás szélén áll. Ekkor azt mondta: újabb tanulmányokat rendelnek, s egy év múlva – 2008 januárjában – bejelenti majd, hogy veszélyeztetett fajnak minősül-e a jegesmedve.

Kilenc elemzés született

Kempthorne bejelentése nyomán tavaly kilenc különböző tudóscsapat vizsgálta a jegesmedve-populációk helyzetét. A tudósokat Steve Armstrup vezette, egy nyurga szőke biológus, akit a világ egyik legjobb jegesmedve-szakértőjeként tartanak számon. Karakán figura, aki nem sokat teketóriázik a mondanivalója megfogalmazgatásával; így például elhangzott a szájából az is, hogy az alaszkai olaj- és gázkútfúrások semmiféle veszélyt nem jelentenek az állatokra. A többi medvekutató épp ezért eléggé óvakodott tőle és sommás véleményeitől, de meglepetésre Armstrup a kilenc kutatás összefoglalásaként azt mondta: a jegesmedve a kihalás szélén áll. Jobb esetben is eltűnik majd a 22 ezer medve kétharmada 2050-ig, ha ilyen iramban folytatódik a klímaváltozás. Az alaszkai jegesmedvének pedig már most búcsút lehet inteni.

Nem sokkal a kutatások megjelenése után véget ért a nyár, és már biztos volt, hogy minden (emberi léptékben mért) idők legnagyobb jégveszteségével zárult. Összesen 1, 3 millió négyzetkilométernyi (14 magyarországnyi, azaz Európa tizedének megfelelő) területen van ma tenger, ahol 2007-ben még jég volt.

Kempthorne-nak ezen a ponton az amerikai törvények értelmében a tudósok megállapításai alapján kellett volna eljárnia, ám nem tette. „Idaho állam volt kormányzójának, akinek hivatalban töltött 18 hónapja alatt egyetlen növényt vagy állatot sem sikerült a védett fajok listájára feltennie, más prioritása volt: a Csukcs-tengeri 193-as koncesszió.”

A bányászati hatóság által eladott 193-as koncesszió 29 millió hektárt adott át fúrásokra az Alaszkát Oroszországtól elválasztó Csukcs-tenger fenekén. Előzetes felmérések szerint itt körülbelül 15 milliárd hordó olaj és 77 ezer milliárd köbméter földgáz rejtezik. „Ha Kaktovikban, Alaszka legészakibb pontján áll az ember, akkor jobb kézre a Beaufort-tengert látja. Balra pedig a Csukcsot. De a jegesmedvék nem tesznek különbséget a kettő közt.”

A belügyminisztériumhoz tartozó két hatóság – a bányászati és a vadvédelmi – közötti információáramlásban valami gikszer történt. A bányászati koncesszió eladását ugyanis idén február 6-ra tűzték ki, a január 9-re jelzett védettségügyi döntés utánra. „Pedig hogy is adhatott volna el a kormány tiszta lelkiismerettel egy olyan koncessziót, amelynek közvetlen hatása van a jegesmedvék életterére?” – teszi fel a kérdést Michael Shnayerson.

Kaktovikban nem viseltetnek különösebb ellenérzéssel az olajiparral szemben. Vannak persze, akik úgy érzik, hogy az olajtársaságok – amelyeknek kötelező ismertetniük tengeri fúrásaikat az alaszkai eszkimókkal – nem mindig mondanak igazat. Ám a településen a többségnek az olajiparról Kaktovik ingyenes erőműve és áramellátása, a százmillió dollárból kiépített 98 lehúzható vécé, a tűzoltóállomás és az új iskolai könyvtár jut az eszébe. Hisz mindet olajcégek finanszírozták.

Hatósági ellentmondások

A helyzet furcsasága, hogy miközben az első és a második körös kutatók egészen egyértelmű következtetésekre jutottak kutatásaikban a jegesmedve veszélyeztetett helyzetéről, főnökeik a bányászati és vadhatóságoknál egészen másképp értelmezték az adatokat, s úgy találták: semmiféle veszélyt nem jelent az alaszkai jegesmedvékre, ha kiadják a 193-as koncessziót.

Shane Wolf, a belügyminisztérium szóvivője szerint a koncesszió kiadásával nem véletlenül várták meg a jegesmedvedöntést, hiszen ennek nyomán különböző feltételekkel egészíthették ki a koncessziót. „A koncessziót eredetileg 2007 nyarán akartuk kiadni, de a bányászati hatóság arra várt, hogy a vadhatóság befejezze a faj elemzését” – mondta. Számos fúrási helyszínen él védett faj, önmagában ez a tényező nem ok arra, hogy ne adják ki a koncessziót. Ráadásul a vadvédelmi hatóság már kimondta, hogy az olajipari munkálatok nem veszélyeztetik a faj létét.

A Vanity Fairnek négy jelenlegi vagy volt bányahatósági alkalmazott adott név nélkül interjút, és ezekből némileg árnyaltabb kép alakult ki. Először is – mondták – az északi-sarki fúrásokat eddig csak közvetlenül a partnál vagy a parton engedélyezték. A jegesmedvék pedig nem ott élnek. A csukcs-tengeri koncesszió értékesítését már 2005-ben bejelentették, ám akkor nem volt nagy az érdeklődés, mert a mélytengeri fúrás drága mulatság. De ahogy az olaj ára emelkedett, egyre jobb biznisznek tűnt. A koncessziót értékesítők elkezdtek attól tartani, hogy a fajok jövője iránt aggódó tudósok elhúzzák a kutatásokat a választásokig, s az új kormány esetleg visszavonja a tendert.

Eltűnő adatok, hallgató kutatók

Így a tudósok szerint kulcsfontosságú adatok „valahogy nem érkeztek el hozzájuk”, egyebek között olyanok, mint hogy hány olajkútról lenne szó, hány mérföldnyi csővezetékről. A hiányos vagy – érzésük szerint – alulbecsült adatok alapján létrejött megállapításaikat ezek után torzították is. „A legtöbb tudós igyekezett felmérni, hogy a mérleg két serpenyőjében mi áll, és ezt elmondani az amerikai népnek. Aztán jöttek a geológusok, és megváltoztattak olyan elemzéseket, amelyeket antropológusok és halbiológusok készítettek. Pedig nem értenek hozzá, nem olvasták a szakirodalmat.” Wolfe szerint a minisztérium mindent megtett, hogy a különböző tudományágak szakértői közötti párbeszédet elősegítse. „Ám egyszer elérkezik egy pont, amikor dönteni kell, és a döntés nem biztos, hogy minden résztvevőnek tetszik.”

A halbiológusok elsősorban az olajkiömlés miatt aggódtak, ám ahhoz, hogy ennek a kockázatát felmérjék, többet kellett volna tudniuk arról, hogyan működnek majd a kutak. Ebből tudtak volna következtetni arra is, hogy mennyire lesz súlyos egy kiömlés, illetve hogy mennyire lesz felelős a cég a károk elhárításáért. A jegesmedvékre a legkisebb szivárgás is veszélyes lehet. Mivel nagy tisztaságigényű állatok, lenyalogatnák a bundájukra tapadó olajat, s ez a májukba kerülve halálos.

A tapasztalatok szerint nem árt a koncesszió kiadása előtt elvégezni a környezetvédelmi kockázatelemzést. Miután a Shell 2005-ben elkezdte a fúrásokat a Beaufort-tengeri koncessziója alapján, nem volt hajlandó adatokat szolgáltatni. Mint egy az interneten olvasható, kiszivárgott levélben áll, a jegesmedvék érdekében teendő lépéseket firtató kutatói levelekre a Shell heteken keresztül nem reagált.

Összefonódások

A Vanity Fair szerint tüzetesebben megvizsgálva már nem egyértelmű, hogy a Shell a hibás az információhiányért. Mint a cég szóvivője többször is mondta, a Shell minden hivatalos kérésnek eleget tett, de a válaszok valahogy nem jutottak el az ökológiai elemzéseket végző kutatókig. A Shell és a hatóságok közötti információvesztést már csak azért is ki lehet zárni, mert a két fél között bőven van átjárás: Gale Norton, Kempthorne elődje például ma a Shell tanácsadadója. Cam Toohey, aki Norton Alaszka-megbízottja volt, ma a Shell kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója. Paul Stang, aki korábban koncessziós felügyelő volt, ma tanácsadó, és szintén dolgozott a Shellnek.

Mit tehetnének tehát a koncessziót elnyerő olajcégek, ha mégis olaj ömlene a Csukcs-tengerbe? Valószínűleg semmit: a tört jég, amely a tenger felszínét fedi, minden helyreállítási műveletet ellehetetlenítene. A kiömlő olaj ugyanis a kása alatt is folyik: ha a kása megfagy, fagy vele az olaj is, ha kiolvad, akkor pedig újra mérgez az olaj – mondta Rick Steiner, az Alaszka Egyetem környezetvédelmi professzora. Shane Wolfe szerint azonban a megfelelő technológia létezik, s fokozatosan fejlesztik, hogy különböző tengeri körülmények között egyformán alkalmazható legyen.

Amint haladt a koncesszió értékesítésének folyamata, egyre több tudós követelte, hogy állítsák vissza az elemzésében átírt szavakat az eredetire. Ám ezzel csak tudományos elszigetelésüket, marginalizálásukat tudták elérni. A bányahatóság tudósai így végül egyesével feladták az alaszkai állásaikat: kevésbé stresszes munkahelyekre vándoroltak.

2, 6 milliárdot kapott az állam

Így már az sem volt túl meglepő. hogy január 7-én, két nappal a határidő előtt a vadvédelmi hatóság bejelentette: egy hónapot késik a jegesmedvedöntés. Az ok? Több mint 600 ezer levelet kaptak az állampolgároktól, s ezek elolvasása időigényes – magyarázta Dale Hall, a vadvédelmi hatóság (Fish and Wildlife Fund) vezetője. „Nem folytatnánk a koncesszió értékesítését, ha nem lennénk biztosak a jegesmedve védelmében” – tette hozzá Randall Luthi, a bányahatóság vezetője, aki korábban Dick Cheney gyakornoka volt a kongresszusban, majd ügyvédi karrierjét félbeszakítva ült Bush hívására a hatóság vezetői székébe.

A döntés végül Kempthorne kezébe került. Február 6-án megtartotta az aukciót egy sereg olajmágnás, állami tisztviselő és újságíró előtt. Nyolc számjegyű összegek röpködtek. A Shell és a ConocoPhilips között izgalmas verseny alakult ki, végül a Shell nyert 105 millió dolláros ajánlatával. És a végeredmény: 2, 66 milliárd dollár, rekord az alaszkai koncessziók történetében.

Február eleje pedig elmúlt anélkül, hogy a jegesmedvék ügyében döntés született volna. Aztán március eleje is. Március 10-én Kassie Siegel újra beperelte a belügyminisztériumot a határidő elmulasztásáért. Mások pedig azért, mert nem végeztek elég alapos környezeti hatásvizsgálatokat a koncesszió kiadása előtt.

A cikk megjelenésekor a Vantiy Fair megkérdezte a szóvivőt, mikorra születhet meg a döntés. „Reményeink szerint hamarosan” – felelte. Végül májusban került sor a döntésre: az Egyesült Államok felvette a jegesmedvét a kihalással fenyegetett, különleges védelmet igénylő állatfajok listájára.

Forrás: www.zona.hu

Kapcsolódó cikkeink:

  • Védetté nyilvánították a jegesmedvét az Egyesült Államokban
  • Mérgező-e a jegesmedve mája?
  • A korai tavasz miatt fogynak a jegesmedvék
  • Hajózhatóvá vált az Északnyugati-átjáró

  • Hozzászólások

    Hibrid vadmacskát fogtak Tiszalúcon

    Hibrid vadmacskát fogtak Tiszalúcon

    A példány házi macskák és vadmacskák keveredéséből jött létre.

    Miért viseli nevében a gyászt ez a rovarunk?

    Miért viseli nevében a gyászt ez a rovarunk?

    A gyászcincér hegyvidéki bükk- és tölgyerdők lakója.

    Korábban ismeretlen mélytengeri fajokra bukkantak

    Korábban ismeretlen mélytengeri fajokra bukkantak

    Az új állatok a görög mitológia alvilággal és sötétséggel kapcsolatban álló alakjairól kapták neveiket.

    Zsákmánya testrészeivel díszíti fel magát ez az állat

    Zsákmánya testrészeivel díszíti fel magát ez az állat

    A csontgyűjtő meglehetősen morbid módszert választott a rejtőzködésre.

    Hihetetlenül ritka ragadozó madarat fotóztak Szolnok közelében

    Hihetetlenül ritka ragadozó madarat fotóztak Szolnok közelében

    Ez az állatfaj ezelőtt mindössze hat alkalommal tűnt fel hazánkban.

    National Geographic 2025. áprilisi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    22 200 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlapNational Geographic 2024. augusztusi címlapNational Geographic 2024. szeptemberi címlapNational Geographic 2024. októberi címlapNational Geographic 2024. novemberi címlapNational Geographic 2024. decemberi címlapNational Geographic 2025. januári címlapNational Geographic 2025. februári címlapNational Geographic 2025. márciusi címlapNational Geographic 2025. áprilisi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket