Elza, Natália, Blanka, Bonita2020. december 01., kedd
Természet

A fukarság tartotta meg Gemencet

2008.07.11.Admin
National Geographic Magyarország

Jövőre indul a gemenci holtágrevitalizációs program kivitelezése mintegy egymilliárd forintból. A beruházás célja, hogy megállítsa a gemenci ártér szárazodását, és hosszú távon biztosítsa a ramsari terület értékes élővilágának fennmaradását. Hazánk egyik legnagyobb, érintetlen vizes élőhelye annak köszönheti létét, hogy a kalocsai püspök nem áldozott pénzt a Duna szabályozására.

2009-ben kerülhet sor az első kapavágásra Gemencen: a Világbank 4, 9 millió dollárral a költség 80 százalékát vállalja át, a magyar önrész mintegy 1, 2 millió dollárt tesz ki. A többéves projekt keretében olyan terepi munkálatokra kerül sor, amelyek hosszú távon lehetővé teszik az ártér jobb vízellátottságát, egyrészt azáltal, hogy biztosítják a mellékágak elöntését alacsonyabb vízálláskor is, valamint hogy a víz hosszabb ideig tartózkodjon az ártéren.

Gemencen a szárazodási folyamat nem új jelenség, az okok tulajdonképpen a 19. századi folyószabályozásra vezethetők vissza. A Sárközben 1810 után megindult folyószabályozási munkálatok révén számos kanyarulatot vágtak át, így a folyó a Paks és Báta közötti szakaszon mintegy negyven kilométerrel lett rövidebb. Az ekkor már egyenes futású folyó energiája megnőtt, a főmeder fokozatosan bevágódott, így ma a száz évvel ezelőtti szinthez képest mintegy másfél méterrel mélyebben fekszik. Ennek következtében az ártér területén a mellékágakba, illetve a fő- és mellékágakhoz fokokkal kapcsolódó holtágakba is csak egyre magasabb vízálláskor jut víz a Dunából, ami a belső, távolabbi medreknél jelenti a legnagyobb problémát. Az árteret behálózó folyóágak, holtágak vízszintjének csökkenése és az egyre rövidebb ideig tartó éves vízborítottság miatt a területen a talajvízszint is jelentősen lesüllyedt az elmúlt évtizedek során.

Eltűnnek a nedvességkedvelő növények

Mindezek következtében megindult egy szárazodási folyamat, amely elsősorban a növényzet szukcessziójában mutatkozik meg. A magas talajvízszinttel jellemezhető, folyóhoz közeli, alacsonyabb területeket uraló fűz-nyár puhafa ligeterdőket egyre jobban kiszorítják a szárazságtűrőbb tölgy-kőris-szíl keményfa erdők, míg a magasabb fekvésű területek keményfa ligeterdői helyén a még szárazságtűrőbb gyertyánosok jelennek meg.

A szukcessziós folyamat alapvetően természetes jelenség, viszont mivel a főmeder szabályozott, ma már nincs lehetőség újabb kanyarulatok, mellékágak képződésére, vagyis a – nedvesebb viszonyokat igénylő – eltűnő vegetáció nem képződik újjá másutt. Komoly problémát jelent emellett a mellékágak feltöltődése is. Jó példa erre a terület legnagyobb mellékága, a Rezéti-Duna, melynek keresztmetszete a szabályozás óta, a feltöltődés révén mintegy kilencven százalékkal csökkent.

Önfenntartó vízrendszer kialakítása a cél

Mint arról a National Geographic Online korábban beszámolt, a jövőre induló munkálatok során elsősorban a lerakódott üledék kotrását, a medrek mélyítését, valamint a fokokon lévő áttöltések elbontását végzik el.

A beruházás során elsődleges szempont, hogy ne emberi erővel működtetett zsilipekkel oldják meg a mellékág, a holtágak vízellátását, hanem minél inkább önműködő rendszert alakítsanak ki. Például fenékküszöb beépítésével lehetővé válik, hogy egy-egy fokon beáramoljon a víz, de ugyanez az eljárás megakadályozza a víz gyors kijutását – mondta el lapunknak Parrag Tibor, a Duna-Dráva Nemzeti Park osztályvezetője. A cél tehát, hogy a víz minél tovább kint maradjon az ártéren, aminek leginkább a szárazabb időszakban, a főmederben lévő alacsonyabb vízállás esetén van jelentősége, mivel ilyenkor nem érkezik vízpótlás a Dunából.

 Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma

Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma

A vízellátás szempontjából ugyanakkor igen árnyalt a kép. Vannak olyan, úgynevezett laposok, amelyeknél nem cél, hogy egész évben magas vízborítottság legyen. Ezekre célszerű csak nyár elején beengedni a vizet, hogy nyár végére leszáradjon, és legfeljebb sekély tocsogó maradjon vissza. Ezek a területek vonulási idényben nagyon kedvező pihenőhelyet biztosítanak a gázlómadaraknak – magyarázza a részleteket a szakember.

A revitalizációnak nemcsak a helyi ökoszisztéma javítása a célja, hanem az is, hogy Gemenc vízszűrő funkcióját erősítse. Amennyiben ugyanis hosszabb ideig tartózkodik az ártéren a víz, az élővilág nagyobb arányban képes felvenni a vízben lévő szennyezőanyagokat – nitrogént, foszfort –, így az ártér víztisztító hatásfoka nő, ezáltal csökken a Duna és a végső befogadó, a Fekete-tenger terhelése.

Tizenegy éve ramsari terület

A 18 ezer hektár kiterjedésű gemenci ártér 1977 óta védett terület; 1996-ban lett az akkor alakult Duna-Dráva Nemzeti Park része. A terület a Duna egyetlen megmaradt nagy kiterjedésű ártere. A gazdag élővilágot olyan védett növények képviselik, mint a szibériai nőszirom, kornistárnics, fehér madársisak. Megtalálható itt hazánk egyetlen őshonos teknős faja, a mocsári teknős, a fokozottan védett vidra és a hód is.

Az erdők, nádasok, zavartalan vizek gazdag madárvilágnak nyújtanak pihenő és táplálkozó helyet, többek között megfigyelhetjük itt a fekete harkályt, a fekete gólyát, a kis és a nagy bukót, vagy a fokozottan védett bakcsót. Gemenc 1997 óta szerepel a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listáján.

 Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma

Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma

Mire szolgáltak a fokok?

Fokok nemcsak a Duna, de a többi nagy folyónk mentén is szép számmal voltak a folyószabályozás előtt. Eredetükkel kapcsolatban megoszlik a szakértők véleménye: míg az egyik nézet szerint mesterségesen kialakított csatornákról van szó, mások úgy vélik, hogy ezek egykori, holtággá vált lefűzött kanyarulatok, amelybe a víz másodlagos medret mélyített.

A fok – eredetétől függetlenül – a főmeder és egy távolabbi víztest közötti összekötő kapocs (volt), amelyet a helyi lakosság folyamatosan karban tartott, mélyített, így saját hasznára fordította. A fokok elsődleges szerepe volt, hogy az áradó vizet a főmederből elvezessék a belső területekre. Ezzel tulajdonképpen biztosították az árhullám egyenletes szétterülését, és megakadályozták, hogy a pusztító ár nagy kárt tegyen az ártéren.

 Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma

Forrás: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fotóarchívuma

A 19. századi folyószabályozást követően Gemencen maradt fenn Európa legnagyobb kiterjedésű, természetes ártéri területe. Ez az értékes élőhely egy különös történelmi eseménynek köszönheti létét. A térségben a Dunán csak 1810-ben kezdődtek meg a mederátvágások. A munkálatok költségeinek fedezésére létrehozták a Szekszárd-Bátai Dunavédgát Társulatot, melynek feladata többek között az úgynevezett töltésváltság behajtása volt, amelyet az érintett területek birtokosai uradalmuk arányában fizettek. A mai Gemencnek akkor a kalocsai érsekség volt a birtokosa, de ők nem vállalták a költségeket, és nem léptek be a társulatba. Ezért a töltést végül a terület nyugati határán építették meg. Így került az érseki birtok a töltés és a Duna közé, és így vált a „víz szabad prédájává”.

A következő hetekben a National Geographic Online és a FigyelőNet egy-egy magyarországi folyóról, tóról készít sorozatot Vizes hetek címmel: bemutatjuk vizeink állapotát, a rájuk leselkedő veszélyeket, tervezzük jövőjüket.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Szerelmesek temetője a Duna
  • Középkori aranyat keresnek a Dunában
  • Sürgős beavatkozást igényel a Duna
  • Európa egyik legnagyobb úszólápja található a Ráckevei-Dunán
  • Ha befagy a Duna…

  • Hozzászólások

    Madarak fényben és árnyékban

    Madarak fényben és árnyékban

    Az Envirotis – Madarak fényben és árnyékban fotópályázat online díjátadójára került sor 2020 november végén.

    Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

    Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

    Több mint négyszáz év után először épült hódgát a délnyugat-angliai Exmoor területén.

    A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

    A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

    Téli szállásukra indultak a legelő állatok 2020. november utolsó hétvégéjén a Hortobágyon - közölte a hírt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. sajtóreferense az MTI-vel.

    Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

    Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

    50 évvel a bálnavadászat megszüntetése után ismét kék bálnák járnak az antarktiszi sziget környezetében.

    A jaguárpopuláció csökkenésének okai

    A jaguárpopuláció csökkenésének okai

    Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket