Újabb delfin-dialektusokat figyeltek meg
A tenger akusztikai szempontból még sok titkot rejteget. Például a delfinek nyelvéről. E cetfélék egyes csoportjaiban valóságos dialektusok alakultak ki.
A torinói egyetem kutatói folytatnak ebben a témában évek óta kutatásokat. Legutóbb június végén indult Genovából a “Delfinek vitorlása” expedíció egy 1500 mérföldes felfedező útra.
Eddig a cetek világán belül létező különböző nyelvjárások létezését csak az Észak-Amerika csendes-óceáni partjainál élő kardszárnyú delfineknél mutatták ki. Ezek a nagy, foggal ellátott cetek két csoportra oszlanak. Az egyik egy meghatározott területen él, ezen belül vadászik lazacra és más halakra. A másik csoport vándorol és tengeri emlősökre, köztük fókára is vadászik. Szokásbeli különbözőségük kommunikációjukban is megnyilvánul. A vándor delfinek csendesek, amikor a helyhez kötődők területén haladnak át, hogy kerüljék a konfliktusokat. A kutatók megfigyelték, hogy az egyes csapatok különböző hangokkal érintkeznek egymással – írta a La Repubblica című olasz napilap.
A torinói egyetem kutatói ugyanezeket a sajátosságokat figyelték meg a Földközi-tengerben élő delfineknél. Minden populációnak megvan a maga nyelve és ez a felfedezés azért is hasznos, mert lehetővé teszi annak meghatározását, hogy honnan jönnek az egyedül úszkáló állatok. Az egyszerű akusztikai információ alapvető adatokat szolgál megóvásukhoz.
Az olasz expedíció elektronikus füleket, hidrofonokat helyez el a tengerben. Ezzel több információt tudnak szerezni, mint a vizuális megfigyeléssel. A hangok időtartama, frekvenciája, lejtése sok érdekességet mond el a biológusoknak.
A kutatók mellékesen azt is felfedezték, hogy a tengerfenék zaja gyorsan növekszik. Egy évszázad alatt nyolcszor-tízszer hangosabb lett.
Kapcsolódó cikkeink:
Nyomkövetős nyakörvek energiaellátása
Dán kutatók ötlete alapján modern energiaellátással láthatják el a nagyobb testű állatokon használható nyomkövetős nyakörveket.
Nyaralásra fel! (X)
Az UNESCO Világörökség részeként Graz felejthetetlen pillanatokat kínál. 2003-ban Graz egyedül kapta meg az Európa kulturális fővárosa címet. Ez az igazán gazdag rendezvényév sok maradandó nyomot hagyott maga után: még húsz évvel később is számos jelét csodálhatjuk meg, például a Mura-szigetet, a Művészetek Házát vagy az Osztrák Szoborparkot.
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
