Új világörökségi helyszínek képekben I.

Összesen huszonhét új helyszínt vett fel a Világörökség Listára a kanadai Québecben tartott ülésszakán az UNESCO Világörökség Bizottsága (VÖB). Sorozatunk első részében néhány a listára került természeti értéket mutatunk be.
A pályázaton induló 45 helyszín közül 19 kulturális és 8 természeti kategóriában nyerte el a megtisztelő címet. San Marino, Pápua Új-Guinea, Szaúd-Arábia és a csendes-óceáni Vanuatu egy-egy megőrzésre érdemes természeti vagy kultúrkincse most először került a listára.
Az UNESCO Világörökség Bizottságának mostani ülésén hozott döntések eredményeként a listán immár 145 állam területén összesen 878 helyszín szerepel, amelyek közül 679 kulturális, 174 természeti és 25 vegyes besorolású.
Az elbírálásnál előnyben részesítik az olyan országok pályázatait, amelyeknek még nem szerepel valamely nevezetessége a világörökségben. Idén öt ország először jelölt helyszínt: Kirgizisztán a Szulamain-Too szent hegyet, Pápua Új-Guinea Kuk hajdani mezőgazdasági területet, az olasz félszigeten lévő San Marino miniállam a városközpontot és a Titano hegyet, Szaúd-Arábia az Al-Hidzsr régészeti együttest, Vanuatu pedig a Mata királyról elnevezett tájegyüttest.
Szlovákia és Magyarország eredetileg a komárom-révkomáromi erődrendszer felvételét szerette volna elérni, azonban június végén, miután valószínűvé vált, hogy a VÖB idei ülésén erre nincs esély, a közös pályázatot visszavonták.
A VÖB áttekintette a Veszélyeztetett Világörökségi Helyszínek Listáján szereplő harminc helyszín helyzetét, és végül valamennyit a listán tartotta. A bizottság komolyan fontolóra vette a drezdai Elba-völgy törlését a világörökségi listáról egy híd miatt, amely a szászországi főváros központjában épül, de Drezda a csütörtöki döntés értelmében 2009-ig haladékot kapott. Ha azonban nem állítják le a barokk belváros látképét romboló, négysávos, 635 méteres híd építését, a VÖB jövő évi, sevillai ülésén törölheti a helyszín világörökségi minősítését.
Az új természeti világörökségi helyszínek:
Surtsey-sziget – Izland
A Surtsey-sziget Izlandtól mintegy 32 kilométerre, délre található. Ez a kis szárazföld igen fiatal képződmény: az 1960-as években keletkezett egy vulkánkitörés során. A terület kiváló lehetőséget biztosít a tudósok számára annak megfigyelésére, hogyan hódítja meg a növény és állatvilág az újonnan keletkezett szárazföldeket. Az elmúlt közel négy évtized alatt növények, gerinctelenek de madarak is már szép számmal tűntek fel.
Szocotra-szigetcsoport – Jemen
Afrika „szarvától” – a Szomáli-félszigettől – mintegy 250 kilométerre fekvő, négy szigetből álló szigetcsoport különösen gazdag és egyedülálló élővilágnak nyújt menedéket. A szigeteken található – eddig ismert 825 – növényfaj 37 százaléka, a hüllők 90 százaléka, valamint a csigák 95 százaléka a világon csak itt fordul elő.
Joggins sziklapart – Kanada
A 14 kilométer hosszú kanadai tengerparti sziklaképződmény igen jelentős paleontológiai értéket képvisel: 354 millió éves fosszíliákat rejt. Az új-skóciában húzódó földtani képződményben egykori trópusi erdők élőlényeinek maradványait és megkövült nyomait tárták fel. A kutatóknak eddig összesen 148 fajt sikerült beazonosítaniuk.
Sanqingshan-hegység Nemzeti Park – Kína
Kína Jiangxi tartományában terül el ez a több mint 22 ezer hektáros nemzeti park. A gazdag élővilágot rejtő erdők, a számtalan vízesés és a különleges formájú gránit sziklatömbök mostantól a világörökség részét képezik.
Királylepke Bioszféra Rezervátum – Mexikó
Minden évben királylepkék (Danaus plexippus) milliói telelnek a Mexikóvárostól mintegy 100 kilométerre északnyugatra húzódó erdőben. Tavasszal kezdetét veszi a vándorlás Kanada keleti vidékeire és vissza. Ez alatt nyolc hónapos időszak alatt négy generáció születik, és pusztul el.