Vércsefigyelő
A magyarországi kékvércse-populáció Európa egyik legnagyobb állománya. De az élettér pusztulása miatt náluk is veszélybe került szaporodásuk. Az MMA most erről a fajról gyűjt információkat.
A kék vércse térségünk egyetlen telepesen fészkelő ragadozómadara. Mint az összes többi sólyomféle, a kék vércse sem épít fészket. Telepei ezért csak a vetésivarjú-kolóniákban tudnak kialakulni. A magyarországi vetésivarjú-állomány az utóbbi évtizedben a túlhajszolt gyérítés eredményeként drasztikusan lecsökkent. 2000-re a varjú állománya már annyira megfogyatkozott, hogy az súlyosan veszélyezteti a kékvércse-populáció fennmaradását is. Napjainkban a kék vércse hazai állományának már csak az egyharmada fészkel telepesen, a többi egyesével, elsősorban dolmányosvarjú- és szarkafészkekben költ. A telepen fészkelő párok költési sikeressége lényegesen nagyobb, mint a telepen kívülieké.
Kékvércséket mérnek a Magyar Madártani Egyesület munkatársai és az önkéntesek
A Magyar Madártani Egyesület (MME) és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága négyéve EU programban dolgozik a kékvércsék (Falco vespertinus) védelmén. Az Egyek-Pusztakócsi mocsaraknál közel 350 fiókát adatolnak és gyűrűznek.
A vércsevédelem Magyarországnak kiemelkedő feladata, mivel a faj európai állományának jelentős része nálunk él. A legfontosabb teendők a következők: a vetési varjak telepeinek megőrzése, az elektromos tartóoszlopok szigetelése, az alföldi facsoportok fenntartása és újak telepítése, a telepek közelében lévő legelők megőrzése, mesterséges fészektelepek kialakítása.
Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
MTI Fotó: Oláh Tibor
2021 legszebb asztrofotói
A Világegyetem végtelen változatosságát mutatják be az ng.24.hu weboldalra feltöltött látványos asztrofotók a csillagíves tájképtől kezdve, egy hirtelen feltűnt üstökösön át a távoli galaxisokig.
Hóalgák az Alpokban
Az algákról általában nem a hó jut eszünkbe, azonban számos algafaj él kimondottan ebben a környezetben, néha olyan tömegben, hogy elszínezik a havat.
Az inváziós növények átalakítják a sivatagot is
A biológiai sokféleség segíti az ökoszisztémák ellenálló képességét például a klímaváltozással szemben, az inváziós fajok viszont ellentétes hatásúak.
Ez a világ legmélyebben élő tintahala
A Filippínó-árokban tett merülés során 6212 méteres mélységben sikerült az állatot megpillantani.
Ugyan színpompás ez az ugrópók, de saját színében nem gyönyörködhet
Az ugrópókok közül számtalan faj a párválasztásban fontos ragyogó színeket visel, ám egyik fajuk ennek ellenére is képtelen a saját színét észlelni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
