Blanka, Bianka, Mór2020. október 25., vasárnap
Természet

Extrém száraz évben veszélybe kerülhet a Velencei-tó

2008.07.21.Admin
National Geographic Magyarország

A Velencei-tó vízpótlását két tározóból biztosítják, feltéve, ha az év során elegendő csapadék hull. Extrém száraz év esetén viszont előfordulhat az 1990-es évek elejéhez hasonló helyzet, vagyis a tó vízszintje messze a megengedett optimális érték alá süllyed.

Az 1990-es évek elején mindennapi téma volt a Velencei-tó kiszáradása. Az aszályos időszakok miatt ugyanis több egymást követő évben – 1990-ben, 1991-ben és 1993-ban – a megengedett érték alá csökkent a vízszint: a szabályozott 130–170 centiméter helyett 90 centiméter alatt volt a vízállás. Ehhez hasonló rendkívüli helyzet azóta csak 2003-ban fordult elő, szintén a súlyos csapadékhiány miatt. Ezt megelőzően 1935-ben, valamint 1948–49-ben volt jelentős vízszintcsökkenés.

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 1931 óta rendelkezésre álló adatai alapján kitűnik, hogy az elmúlt több mint fél évszázad során csökkent a tóba érkező csapadék és a hozzáfolyás mennyisége. Míg 1931 és az 1970-es évek között az éves csapadékmennyiség mintegy 610, a hozzáfolyás 745 milliméter volt, az 1970-es évektől az éves átlagcsapadék 544 mm-re, a hozzáfolyás pedig 471 mm-re csökkent.

A Velencei-tó vízszintje természetes körülmények között tehát nagyon ingadozó, erősen függ a csapadék mennyiségétől és éves eloszlásától. A korabeli írásokból kitűnik, hogy a tó mindig is sekély vízborítású volt. Levéltári dokumentumok szerint az elmúlt évszázadok során a tó többször is közel került a teljes kiszáradáshoz. Jelenleg is az átlagos vízmélység mindössze 1, 6–1, 9 méter. A kis vízmélység miatt nyáron gyorsan felmelegszik, ami fokozza a párolgás intenzitását, vagyis a vízveszteséget. A tavon az 1950-es években kezdődtek meg a partszabályozási munkálatok, melyek célja éppen az volt, hogy a fürdés és vízi sportok igényeinek megfelelően stabilizálják a vízszintet.

Idén nem lesz gond

Az 1970-es évek elején a tavat tápláló legnagyobb vízfolyáson, a Császárvizen megépült a Zámolyi- és a Pátkai-tározó. Árvizes időszakban a tározók felfogják a vízfolyásokon érkező utánpótlást, hogy megakadályozzák a Velencei-tó túltelítődését, száraz időszakban viszont ezekből történik a tó vízpótlása. Amennyiben – kedvező csapadékviszonyok mellett – lehetőség van a két tározó teljes feltöltésére, ez az összesen mintegy 12 millió köbméter vízmennyiség szükség esetén a Velencei-tó teljes vízkészletének 30 százalékát – 51 centiméteres tóvízszintet – képes biztosítani. Átlagosan csapadékos év esetén tehát nem jelent gondot a vízpótlás, viszont aszályos időszakban már igen.

A legfőbb gondot nem is elsősorban az évi csapadékmennyiség, hanem annak kedvezőtlen eloszlása jelenti. Tavaszi időszakban előfordulhat, hogy a vízállás meghaladja a felső szabályozási szintet, és engedni kell a Velencei tóból a túltelítődés megakadályozása végett. Viszont nyaranta gondot okozhat a nagy párolgás miatti vízveszteség. Idén a jelenlegi vízállás alapján nem valószínű, hogy gond lesz a tó vízszintjével, de az év hátralevő időszakában csapadékhiány esetén már problémát okozhat az elegendő víz összegyűjtése a tározókban – mondta Kiss Jenő, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Fejér megyei Szakaszmérnökségének vezetője.

Habár a két tározó elsődleges funkciója a víztározás és -pótlás, a Pátkai-tározó emellett másodlagos funkcióval is rendelkezik: horgásztó is egyúttal. Általában vízleeresztéskor figyelembe veszik a halaknak szükséges minimális vízszintet, viszont amennyiben a Velencei-tó érdeke úgy kívánja, a teljes vizet is leengedhetik a két tározóból. A Zámolyi-tározó felújítása jelenleg zajlik, a tervek szerint még év vége előtt megkezdődhet az újbóli feltöltése.

A tó vízgyűjtője és a térség földtani viszonyai miatt más mesterséges vízpótlási lehetőségre nincs mód. A tó vizét a nagyobb vízhozamú Császárvíz, valamint a Vereb–Pázmándi-víz, továbbá kisebb patakok és a lehulló csapadék biztosítja. Mivel a vízgyűjtőterület északi része karsztos, a beszivárgás csökkenti a felszíni lefolyás mértékét. Habár a csapadék mennyisége és éves eloszlása jelentősen befolyásolja a tó vízszintjét, az elmúlt évtizedekben a vízkivétel szigorú tiltása, a vízhasználat korlátozása, valamint a vízpótlás tározókból történő biztosítása – az extrém száraz időszakoktól eltekintve – viszonylag stabil vízháztartást eredményezett.

A tó 40 százalékát nádas borítja

A tó vízminősége az elmúlt években fürdésre alkalmas volt. Ez egyrészt tulajdonítható annak, hogy a tóparti települések ingatlanjainak nagy részét csatornahálózatra kötötték, valamint a vízgyűjtőterület távolabbi részeinek szennyvizét – a Duna vízgyűjtőjéhez tartozó – Váli-vízbe vezették. Vízminőségi problémák leginkább vízeresztéskor fordulhatnak elő, ugyanis a felhalmozódott kén-hidrogén felszabadulása során, annak oxidációjakor csökken a vízben lévő oxigén mennyisége. Ez a jelenség azonban csak a tó nyugati medencéjében fordulhat elő.

Jelenleg a tó felületének mintegy 40 százaléka nádas, vagyis csupán alig több mint a felén van nyílt víz, viszont korábban éppen fordított volt a helyzet. Az utolsó – a tó területének egészére kiterjedő – iszapkotrás az 1990-es évek első felében zajlott: az iszapkotrással és a leromlott nádas eltávolításával megfordult a nyílt víz és a nádas területi aránya, vagyis a szabad vízfelület lett az uralkodó. Ekkor alakult ki a mai nádas területe, amelyet évente téli nádaratással – a jég vastagságának függvényében – tartanak karban. Iszapkotrásra az elmúlt években legfeljebb csak a kikötőkben volt szükség.

Hozzászólások

A Kányavári-sziget hídja

A Kányavári-sziget hídja

A kis-balatoni Kányavári-szigetre ezen az igazán különleges vonalvezetésű, szép ívű, faszerkezetű hídon lehet eljutni.

Somoskő vára

Somoskő vára

A magyar-szlovák határon található a 13. század második felében épült vár, mely több gazdát is cserélt. A Rákóczi-szabadságharc után csak romlott az állapota, míg 1970-ben kezdték el a felújítását.

Felfújható dingóriasztók

Felfújható dingóriasztók

Az emberszerű figurákat leginkább üzletek előtti figyelemfelkeltőként ismerhetjük, nemrégiben azonban új értelmet nyert a létük.

Mesebeli palota

Mesebeli palota

Kis patak, vízesés, tó és a csodás Palotaszálló. Mindez a Bükkben, Lillafüreden található.

Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

A lombkoronákat összekötő kétágú kötélhidat készítettek kutatók a Hainan szigetén élő, súlyosan veszélyeztetett hainani gibbon megmentésére.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket