Salamon, Antal2020. október 24., szombat
Természet

Időzített bombákat rejt a Tisza vízgyűjtője

2008.07.25.Admin
National Geographic Magyarország

A Tisza szinte teljesen regenerálódott a 2000-ben bekövetkezett cianid-és nehézfémszennyezés hatásaiból, élővilágán nyomokat hagyott a csapás. Habár a folyó vízminősége jó, a vízgyűjtő területén lévő szennyezőforrások időzített bombát jelenthetnek.

A szennyezések ellenére a Tisza vízminősége jelenleg kissé szennyezett, vagy tűrhetően szennyezett kategóriába sorolható – nyilatkozta Kovács Péter, a Vízgyűjtő -gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály főosztályvezető-helyettese, hozzátéve, hogy a vízminőséget tekintve az utóbbi időben javuló tendencia mutatkozik. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy kevesebb tisztítatlan szennyvíz kerül a folyóba, vagyis javult a települési szennyvízhelyzet, valamint csökkent az ipari szennyezés mértéke is – tette hozzá.

A Tiszába és mellékfolyóiba folyamatosan kerülnek szennyezőanyagok (pl. szervesanyag, nehézfémek, stb). Az utóbbi években több kisebb szennyezőhullám is érte a folyót, de ezek káros hatása nem volt számottevő. Mivel a folyó és mellékágai bányavidékeken haladnak keresztül, elkerülhetetlen, hogy a vízbe bizonyos mennyiségű nehézfém kerüljön, de az ipari balesetekből származó szennyezésekből – ha időben észreveszik – megakadályozható, hogy jelentős mennyiségű káros anyag kerüljön a vízfolyásokba és elérje a magyar határt.

A vegyi anyagokon kívül persze rendkívül sok kommunális hulladék is belejut a folyóba, ilyenek például a műanyag palackok, amelyek a víz felszínén úszva a partokon kirakódnak, a duzzasztóknál feltorlódnak.

Kiheverte a folyó a ciánszennyezést

A Tisza szennyezésének történetében a 2000-ben bekövetkezett ciánszennyezés jelentett fordulópontot, amikor mintegy 1200 tonna hal pusztult el, köztük 20-30 éves harcsák is, melyeknek „pótlása” szinte lehetetlen. A Tisza mellékfolyóin azóta is történt több kisebb cianid szennyezés, de a Tiszavirágzás jelensége jól mutatja, hogy a folyó valamelyest regenerálódott, bár a régi már nem lesz – hívja fel a figyelmet Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa. A halászat és a víztisztaság szempontjából a Tisza jelenleg legalább olyan biztonságos, mint a ciánszennyezés előtt volt – véli a szakértő.

Ehhez az is hozzátartozik, hogy a cianid szennyezés viszonylag rövid időn belül levonult, és olyan téli időszakban következett be, amikor a halak az iszapba beágyazódva nyugalmi állapotban voltak. Jó vízkormányzással sikerült elérni, hogy a cianid szennyezés a Tisza sodorvonalában viszonylag gyorsan levonuljon, és a Tisza-tó se sérüljön.

Mivel a magyarországi felszíni vízfolyások 95 százaléka külföldről ered, leginkább nemzetközi együttműködéssel lehet elérni, hogy a jövőben ne következzen be a cianid szennyezéshez hasonló súlyos katasztrófa – vázolta fel a megelőzés lehetőségeit Kovács Péter. Romániával, Ukrajnával, Szlovákiával évtizedek óta “határvízi” bizottságok működnek. A jó munkakapcsolat sokat segít a problémák megelőzésében – véli a szakember, hozzátéve, hogy a korábbi és a cianid szennyezések tanulságain okulva néhány határszelvényben automata víminőségmérő állomásokat állítottak fel.

A Hernádon, a Szamoson és a Berettyón már 2000 előtt is működtek ilyen berendezések, amelyek elsősorban az oxigénháztartás mutatóit, szerves anyagok és nehézfémek mennyiségét mérik. Az ilyen automata rendszerek üzemeltetése elég drága, ugyanakkor rendkívül hasznosak is lehetnek, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy a rendkívüli szennyezések nagy része kis túlzással „péntek délután 2 és hétfő reggel 8 között” következik be – mutat rá Kovács Péter.

Az uniós tagság sokat segít

 Forrás: www.tisza-to.hu

Forrás: www.tisza-to.hu

A körültekintő odafigyelésre szükség is van, a cianid szennyezést követően a Duna Védelmi Nemzetközi Egyezmény titkársága által elvégzett felmérés megállapította, hogy a Tisza vízgyűjtő területén sok potenciális szennyezőforrások található elsősorban a folyó felső vízgyűjtőjén. Igaz, ezek közül sok már „nem üzemel”, a cianid katasztrófát okozó cég is bezárt, csakúgy mint a verespataki állami bányavállalat.

Jóllehet a verespataki tervezett aranybánya ügyében sikerült részeredményeket elérni, a romániai politikai környezet változásával azonban ismét veszélyessé válhat a helyzet és egy a 2000-es ciánszennyezéshez hasonló katasztrófa is bármikor bekövetkezhet – figyelmeztet Fidrich Róbert, a Természetvédők Szövetségének munkatársa.

A környezetvédelmi együttműködés terén nagyon sokat jelent, hogy Románia az Európai Unió tagjává vált, így ugyanazok a környezetvédelmi előírások vonatkoznak rá, mint hazánkra. Ezek közül egyik legjelentősebb az ún. Víz Keretirányelv amely valamennyi víz „jó” állapotátnak elérésére irányul. Sokat javíthat majd a hazai vizek minőségén az is ha az unió által előírt szennyvíztisztásra vonatkozó irányelvet Romániának sikerül teljesíteni. Hasonló módon az EU hulladékgazdálkodási normáinak megvalósulása is nagy megkönnyebbülést jelenthet folyóink számára, a Tiszában úszó műanyag palackok legnagyobb része ugyanis Ukrajnán kívül elsősorban Romániából származik.

A National Geographic Online és a FigyelőNet Vizes hetek című sorozatában bemutatjuk vizeink állapotát, a rájuk leselkedő veszélyeket, tervezzük jövőjüket. Elsőként a Dunáról, majd a Balatonról írtunk, utána a Tisza és a hazai gyógyvizek kerülnek sorra.

Kapcsolódó cikkünk:

  • Tisza-tó: öntözővíz-tározóból lett turistaparadicsom

    Forrás: FigyelőNet

  • Hozzászólások

    Somoskő vára

    Somoskő vára

    A magyar-szlovák határon található a 13. század második felében épült vár, mely több gazdát is cserélt. A Rákóczi-szabadságharc után csak romlott az állapota, míg 1970-ben kezdték el a felújítását.

    Felfújható dingóriasztók

    Felfújható dingóriasztók

    Az emberszerű figurákat leginkább üzletek előtti figyelemfelkeltőként ismerhetjük, nemrégiben azonban új értelmet nyert a létük.

    Mesebeli palota

    Mesebeli palota

    Kis patak, vízesés, tó és a csodás Palotaszálló. Mindez a Bükkben, Lillafüreden található.

    Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

    Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

    A lombkoronákat összekötő kétágú kötélhidat készítettek kutatók a Hainan szigetén élő, súlyosan veszélyeztetett hainani gibbon megmentésére.

    Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

    Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

    Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

    National Geographic 2020. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket