Taksony, Ilma, Filoména2020. november 29., vasárnap
Természet

Kiváló minőségű a Balaton vize

2008.08.05.Admin
National Geographic Magyarország

A Balaton vize rendkívül tiszta és átlátszó, mind a vízminőség, mind a vízállás optimális az üdülés szempontjából. Emellett a Kis-Balaton vízminősége is kiváló, halpusztulás az elmúlt hetekben nem történt – áll az MTA MTA Balatoni Limnólógiai Kutatóintézetének legújabb jelentésében.

Az elmúlt hetek változó időjárására (kánikulai hőség, majd gyors lehülés és nagy esők) az alga-összetétel gyorsan reagált. Július végén nagyon kevés lebegő mikroszkópikus alga volt a Balatonban az MTA Balatoni Limnólógiai Kutatóintézetének jelentése szerint.

Az algák mennyiségét mérő a-klorofill koncentráció a Keszthelyi-medencében 16 mikrogramm volt literenként, a tó keleti területein pedig 4 mikrogramm/l. Ez jelentősen kevesebb mint két héttel ezelőtt volt. Ennek a gyors csökkenésnek az oka az elmúlt hét rendkívül hideg időjárása. A Keszthelyi-térségben a fonalas, a légköri nitrogen megkötésére is képes kékalgák (cianobaktériumok) a legtömegesebbek. Ezen melegigényes szervezeteket tizedelte meg az elmúlt hét rendkívüli időjárása. Dominanciájuk összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy a Zala folyó feleannyi nitrogént szállít mint foszfort, azaz az élettani optimummál mintegy tízszer kevesebbet.

A hínáros békaszőlő (Potamogeton perfoliatus) és a süllőhínár (Myriophyllum spicatum) – Balaton két legelterjedtebb, állományalkotó faja – nagy mennyiségben van jelen a Balatonban. Ezek a fajok a Balaton mind a négy medencéjében megtalálhatóak, azonban a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencékben képeznek nagy kiterjedésű összefüggő hínarasokat. Ezek a nagyobb hínármezők főleg a nádasok előtt találhatóak, de nem ritka a parttól távol a 2-2, 5 méteres vízben a hínáros békaszőlő megjelenése.

A Balatonban most jelenik meg nagyobb tömegben az érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum) és a nagy tüskéshínár (Najas marina), és esetenként már elszakadva az üledéktől elérhetik a víz felszínét. A két faj túlzott elszaporodása (jellemzően a Keszthelyi és a Szigligeti-medencékben) zavarhatja a fürdőzőket a Balatonban, mert leveleik kellemetlen szúrós nyúlványokkal rendelkeznek. Azonban ezek a hínarak számos élőlénynek (a halivadéknak, a kisebb-nagyobb gerinces és gerinctelen állatoknak) nyújtanak szaporodási- és búvóhelyet, így biológiai szerepük nem elhanyagolható.

A meleg időjárás következtében a nád (Phragmites australis) már legalább két hete elérte múlt évi méreteit. Az utóbbi évek mesterségesen stabilizált és feleslegesen magasan tartott vízszintje negatív hatással van a Balaton náddal borított területeinek méretére. A nádasok állapota romlik. A nádszálak döntő többsége ugyan ép és magas, azonban az előző évekhez képest a nádasokban jelentős mennyiségű eldőlt nádszál található. Egyes nádasokban kiterjedt tarfoltok és lagúnák képződtek az elmúlt egy év alatt, másoknál a nádas vízfelőli szegélye felszakadozott, és extrém esetekben a babásodás előrehaladott állapotát mutatják.

A víz gyors felmelegedés következtében intenzív árvaszúnyog-rajzás történt, ennek nyomát a víz felszínén összegyűlt, olajfoltszerű hatást keltő, levedlett bábbőrök tömege jelezte mindaddig, amíg a szél és a hullámzás ezt el nem tüntette. A 2000-2004-es aszályos periódus végére a köves parti zónában a vándorkagyló jelentősen visszaszorult, ezt követően a vízszintemelkedéssel párhuzamosan a kagyló intenzív térhódítását figyelték meg a szakemberek, melyhez hasonlóan nagy denzitást és dominanciát tapasztaltak 2008-ban is.

A Kis-Balaton vízminősége is jó

Az ökotoxikológiai vizsgálatot a keszthelyi, valamint a tihanyi hajókikötők előtti nyíltvízi területről gyűjtött vízmintán (2008 július 16-i állapot) végezték a Thamnocephalus platyurus héjnélküli édesvízi kisrák lárváinak alkalmazására épülő bioteszttel. Ellenőrizték mind a szűretlen víz, mind a lebegőanyagból ultrahangos feltárással készített kivonatok toxikusságát. A lebegőanyagból készített kivonat a nyersvíz 100-szor töményebb változatát jelenti. A nyers vízminták lebegőanyag tartalma (szárazanyagban kifejezve) Keszthelynél 325 milligramm, míg Tihanynál 252 milligramm/l volt. A júliusi vizsgálatban, az előző havi vizsgálat eredményeivel azonosan, egyetlen vízminta sem bizonyult toxikusnak, ugyanis mind a szűretlen vízben, mind a tömény kivonatokban a lárvák túlélése 100%-os volt.

A Kis-Balaton vízminősége az évszakhoz képest jónak mondható, halpusztulás a tározókban nem figyelhető meg, és az alga mennyisége is alacsonyabb volt a szokásosnál. A Kazettában az ilyenkor jellemző kékalaga virágzás is csak csekély mértékű volt. A makrovegetációval való borítottság nőtt, az átlátszóság aránylag nagy volt (Secchi: 50 cm). Az oldott oxigén koncentrációja a normál tartományba esett. A víz hőmérséklete 26-28 °C volt. A tározókban nagy számú halivadék volt megfigyelhető (főként keszegfélét).

A Balaton jelenleg Tihanyban, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete előtt (de a tó többi vízterületén is) rendkívül tiszta, s a víz átlátszósága szokatlanul nagy, mind a vízminőség, mind a vízállás az üdüléshez optimális.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Öt év múlva befejeződhet a Kis-Balaton felújítása
  • Műholdkép: kétszínű Balaton, délelőtti zivatarok

  • Hozzászólások

    A jaguárpopuláció csökkenésének okai

    A jaguárpopuláció csökkenésének okai

    Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

    Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

    Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

    A hangyafaj egyéb szempontból, például mezőgazdasági tevékenysége miatt is érdekes.

    Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

    Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

    E 276 méter hosszú, jellegzetesen ívelt híd Skócia északnyugati, öblökkel szabdalt részén 1984 óta köt össze két települést (Kylesku és Kylestrome).

    Így hódították meg a mókusok a világot

    Így hódították meg a mókusok a világot

    A tudomány közel 300 mókusfélét ismer, az állatok a bolygó minden szárazföldi környezetében fellelhetőek a trópusoktól a fagyos térségekig. Vajon hogyan lettek ilyen sikeresek a rágcsálók?

    Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

    Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

    A bókoló kankalin fennoskandináv alfaját (Primula nutans ssp. finmarchia) vizsgálta egy svéd-finn kutatócsoport a Helsinki Egyetem vezetésével.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket