Olimpiai rekordok az állatvilágban
Ma, amikor Pekingben elkezdődik az olimpia, a világ ismét feszült érdeklődéssel vár újabb rekordokat. Az állatvilágban megszülető rekordokkal összehasonlítva azonban elhalványul nem egy sportbeli aranyérem fénye.
A vándorsólymok például óránként 230 kilométeres sebességgel szelik a levegőt, az ámbráscetek akár 2500 méter mélyre is lemerülnek és az orrszarvúbogár saját testsúlyának 850-szeresét is képes elmozdítani – olvasható a Természetvédelmi Világalap (WWF) napokban közzétett jelentésében.
A százméteres futás rekordját jelenleg Usain Bolt jamaicai sprinter tartja 9, 72 másodperccel, ami körülbelül óránkénti 37 kilométeres sebességnek felel meg. Egy gepárd ezzel szemben 200 méteres távot óránkénti 103 kilométeres sebességgel fut végig. Egy vándorsólyom legnagyobb repülési sebessége óránként 230 kilométer körüli.
Vízben az indo-csendes-óceáni legyezőhal tartja a gyorsasági rekordot óránként 110 kilométerrel. Összehasonlításul: a legjobb emberi úszók óránként hét kilométert tesznek meg.
Súlyemelésben az orrszarvúbogár a világrekorder. A szkarabeuszokhoz tartozók saját súlyuknak akár a nyolcszázötvenszeresét képesek elhurcolni, egy hangya a testsúlyának ötvenszeresét, egy gorilla pedig akár 900 kilót is. Egy ausztrál óriáskengurunak az ugrás nem probléma: képes akár 13 és fél méter hosszat és három méternél magasabbat is ugorni. Testének nagyságához képest a bolha a “bajnok”: két és fél milliméteres testhosszával akár ötven centiméternyit is ugrik.
Dél-sarki elefántfókák két óra hosszat is kibírják lélegzetvétel nélkül és 1800 méter mélyre is lemerülnek. Az ámbráscet kétezer méter mélységben úszik, sőt egyes források szerint akár 2500 méter mélyen is. A lassúsági világrekorder a dél-amerikai lajhár: ha nagyon siet és jó napja van, akkor öt métert tesz meg egy perc alatt. Emellett napi húsz órát alszik és az emésztéshez egy egész napra van szüksége.
Forrás: Greenfo
Elkészült bennszülött növényeink leltára
Csaknem egy évtized munkájának eredményeként elkészült a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) bennszülött növényeinek a leltára - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az MTI-vel.
Tíz éves a National Geographic Magyarország asztrofotós projektje
Széles körű megjelenés és presztízs értékű elismerés lehetősége bontakozott ki a csillagászati fotográfia egyre népszerűbb műfajában.
Ne féljünk a pókoktól!
Napjainkban a körülöttünk lévő természet nagymértékű pusztulását tapasztalhatjuk. Az emberek egyes állatfajoktól félnek, irtóznak, holott a természetben minden egyes faj fontos láncszem, ha egyik kiesik magával rántja számos másik faj sorát. Jelen írásom célja, hogy a pókokat kicsit közelebb hozzam az emberekhez, hiszen ők is a körülöttünk élő természet fontos részei.
Pusztuló tengeri sünök
Aggasztó gyorsasággal pusztulnak a tengeri sünök a Vörös-tenger korallzátonyain, az Akabai-öbölben - figyelmeztettek a Tel-Avivi Egyetem tudósai a Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmányukban. A hírt az MTI tette közzé.
Így hódították meg az orchideák a fákat
A mintegy 28 ezer orchideafaj 70 százaléka fák törzsén, ágain talál magának otthont.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
