Vilma, Ünige, Csaba2020. december 05., szombat
Természet

Mit rejt hazánk legizgalmasabb bakterháza?

2008.09.25.Admin
National Geographic Magyarország

A hazánkban befogott madarak tíz százalékát a Balaton melletti Fenékpusztán gyűrűzik meg. Emellett évente mintegy 200 sérült madár gyógyításával és fiókaneveléssel is foglalkoznak az itt dolgozó szakemberek. A magyarországi madárgyűrűzés centenáriumának alkalmából Fenékpusztán jártunk.

Keszthelyről Balatonszentgyörgy felé, alig tíz perc vonatozás után érjük el Fenékpusztát. A kissé ütött-kopott, jellegtelen „bakterház” nem éppen csábító az arra utazó számára. Holott ez a jelentéktelennek tűnő épület talán hazánk legizgalmasabb vasútállomása: jelenleg a Magyar Madártani Egyesület Zalai Helyi Csoportja bérli, ugyanis itt üzemel a Fenékpusztai Madárgyűrűző és Repatriáló Állomás. Az egykori vasúti épületben egy madártojás kiállítás kapott helyet, amely darabszámát tekintve a legnagyobb az országban. A látogató számára szinte megdöbbentő az a sokféleség, amit a természet ezen a téren is produkál.

Érdemes az épület mögé is bepillantani. Az ide érkező látogatók szakvezetéssel megtekinthetik a repatriáló állomást, ahol a környékről behozott sérült madarakat látják el, illetve a magukra maradt fiókákat nevelik a szakemberek. A madarak számára az elmúlt években több nagy röpde is épült. Az elmúlt években fokozatosan nőtt az ide kerülő sérült madarak száma, 2007-ben már elérte a kétszázat. A sérülés oka többnyire áramütés, autó általi elütés vagy mérgezés. A beteg madarakat a környékbeliek viszik a telepre, de van, amikor a szakembereket hívják ki egy-egy esethez.

A sérült madarak számára az első két-három nap a legkritikusabb. Az állatok ugyanis többnyire nagyon legyengülten kerülnek ide, hiszen már csak ekkor engedik közel magukhoz az embert, ekkor lehet megfogni őket – magyarázza a helyzet visszáságát Benke Szabolcs, a Madárgyűrűző Központ vezetője. A bekerülés utáni első pár napon nagy a pusztulási arány. Az eddigi tapasztalatok alapján viszont a bekerült madarak mintegy 50 százalékát pár napos vagy hetes felépülésük után el lehetett engedni. Az ide kerülő madarak között nagy számban vannak gólyák, egerészölyvek, baglyok, vércsék.

Mivel nagyon sok madár olyan sérüléssel – többnyire szárnytöréssel – kerül Fenékpusztára, amelyből nem tudnak teljesen felgyógyulni, életük hátralévő részében az állomáson maradnak. „Tervezzük, hogy a nálunk maradt madarakat a közeljövőben tenyészprogramba vonjuk be. Az egyik ilyen célunk a gyöngybagolyvédelmi és -szaporítási programban való részvétel” – ecseteli a jövőbeni terveket a szakember.

Az állomás sikertörténetei közé tartozik a madárfiókák felnevelése. A szülő nélkül felnövő kis madaraknál a legfőbb nehézséget az okozza, hogy nagyon hozzászoknak az emberhez, így nem alakul ki bennük veszélyérzet velük szemben. Életbenmaradási esélyüket rontja az is, hogy nincs lehetőségük a szülőktől megtanulni a zsákmányolást, hiszen „tálcán” kapják az ételt. Ennek érdekében a fiatal egyedeket elengedés előtt – a szoktatási fázisban – nyitható röpdébe teszik. Mivel fokozatosan csökkentik a kitett táplálék mennyiségét, a kiengedett madarak kénytelenek kiegészíteni a táplálékukat, és a szabadban maguk gondoskodni az ellátásukról. Bár még egy darabig visszajárnak a röpdébe, de mivel a készen kínált táplálék egy idő után „megszűnik”, ők is elszoknak a helytől. Bár az állomáson dolgozó szakemberek több esetben is megfigyelték, hogy a felnevelt madarak pár hónap múlva is fel-felbukkantak a környéken.

Ritka fajokat is fogtak

A repatriálás mellett az állomás elsődleges tevékenysége a madármegfigyelés, madárgyűrűzés. Ez a tevékenység 1985-ben indult a területen, egész éves gyűrűzés viszont csak 1992-től folyik. Eddig összesen mintegy 320 ezer egyedet fogtak és gyűrűztek meg. Ez az elmúlt években éves szinten 20 ezer madarat jelentett, amely az országos fogás egy tizedét adja. Tavaly összesen 90 fajt fogtak be, ez igen jelentős szám, tekintve, hogy Magyarországon összesen mintegy 400 faj előfordulása ismert.

A területen két hálósor van. Egy rövidebb, amelyet elsősorban télen egy bokros helyen húznak fel, nem állandó jelleggel. Az egész évben „üzemelő” nagy hálósor közel 150 méter hosszú, és 12 hálóból áll. A háló a part menti bokros, füzes társulástól a nádason keresztül egészen a nyílt vizes területig húzódik, így nagyon különböző fajok élőhelyét fogja át. Fenékpusztán a leggyakoribb gyűrűzött fajok a foltos és cserregő nádiposzáta valamint a füstifecske, vonulási időben pedig a cinegék.

Az egyik különleges fogás a berki poszáta volt. Ez a faj a Földközi-tenger térségében költ, de pár réve hazánkban is megfigyelték fészkelését. Magyarországon Fenékpusztán kívül még csak két helyen fogták be. Hasonló érdekességnek számít itt a bonelli füzike is, amely nagyon ritka kóborló hazánkban, a Balatonnál írták le az első magyarországi előfordulását.

A legeltetés révén újra megjelentek a védett fajok

Az MME helyi csoportja nem csak madármentést és gyűrűzést végez a területen, de a környező mintegy 30 hektáros legelő kezelése is hozzájuk tartozik. A területen 1983-ig szinte folyamatos volt a legeltetés, viszont a rendszerváltást követő privatizáció miatt tulajdonosi szempontból szétaprózódott a terület, és felhagytak a gondozásával. A terület 1997-ben került a Balatoni Nemzeti Parkhoz, és 1999-ben indult meg újra a legeltetés. Jelenleg 15 szürkemarha van a területen, ennek eredményeként újra nagy számban elterjedtek a gyeptársulásra korábban jellemző taposástűrő védett növények. Ezek közül elsősorban az orchideafélék érdemelnek említést, de megtalálható itt az őszi füzértekercs vagy a kis holdruta néhány példánya is.

Mivel a pályázati pénzforrások nagyon beszűkültek idén tavasztól már csak két ember látja el a feladatokat az állomáson, de a munkájukat több önkéntes és adományozó is segíti. Márpedig igencsak szükség van rájuk, hiszen tervek vannak bőven. A tenyésztési program beindítása mellett a kiállítás felújítása és bővítése is szerepel a listán. Ez utóbbi egyik akadálya, hogy a vasúttársaság nem hajlandó az épület hosszú távú bérbeadásra, ami pedig megkönnyíthetné a tervezési és fejlesztési munkálatokat. Szintén a tervek között szerepel a legeltetés bővítése olyan állatokkal (szamár, juh), amelyek egyfajta állatsimogató keretében közelről is bemutathatók lennének a látogatóknak.

A tudományos monitoring munkálatok folytatása mellett a turisztikai bemutató tevékenység bővítését összekapcsolnák a közeli fenékpusztai major felújításával. Mint arról a National Geographic Online korábban beszámolt, a műemléki védettség alatt álló, ámde omladozó major egykor szebb időket látott. Az épületegyüttes, amely ma mintegy 40 szegény család otthona, a Festetics család birtoka volt.

A tervek szerint 2009-ben induló beruházás keretében a kiskastélyban és a cselédlakásokban szállodát alakítanak ki, az istállóba pedig ismét ménest telepítenek. Ez valószínűleg újabb látogatókat jelentene a madárgyűrűző állomásnak is. Jelenleg évente közel hatezer látogató érkezik ide, elsősorban iskolás csoportok egy napos foglalkozásra. A területen viszont lehetőség van több napos tartózkodásra, amolyan nomád táborozásra is, melynek során az érdeklődők szakemberek segítségével bekapcsolódhatnak a madármegfigyelésbe és madárgyűrűzésbe.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Másfélezer éves múlt éled fel Fenékpusztán
  • Fél évszázad, több mint hárommillió gyűrűzött madár
  • Száz éves a hazai madárgyűrűzés
  • Látványkórház és madárpark a Hortobágyon

  • Hozzászólások

    Mennyi vízre van szüksége egy elefántnak?

    Mennyi vízre van szüksége egy elefántnak?

    Állatkertekben élő afrikai elefántok napi vízigényét vizsgálták meg, de a vadon élőkre nézve vontak le következtetéseket.

    Világörökségi helyszíneket fenyeget a klímaváltozás

    Világörökségi helyszíneket fenyeget a klímaváltozás

    Sok természeti világörökségi helyszín lesújtó állapotban van, az éghajlatváltozás immár a fajok inváziójánál is problémásabb.

    A tengeri angyalok és tengeri pillangók igen ellenálló állatkák

    A tengeri angyalok és tengeri pillangók igen ellenálló állatkák

    A pteropodák, vagyis tengeri pillangók és tengeri

    Nádasok rejtekén élő madár

    Nádasok rejtekén élő madár

    A Balatonederics határában fekvő, természetvédelmi terület egy szórványos madárfajáról már régóta tervezem, hogy írok pár sort.

    Ön is szavazhat kedvenc természetfotójára

    Ön is szavazhat kedvenc természetfotójára

    A Londoni Természettudományi Múzeum által szervezett pályázat a természetfotók legrangosabb versenye.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    11 160 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket