Repülőgép méretével vetekedett a gigantikus őslúd
Egy kisebb repülőgép méretével vetekedett az 50 millió évvel ezelőtt élt „, mega-madár", amelynek koponyájára Nagy-Britanniában, a Sheppey-szigeten bukkantak.
A Dasrnis emuinusnak elnevezett lények a mai ludakkal és kacsákkal álltak rokonságban (gödényalakúak rendje), életmódjukat tekintve viszont leginkább az albatroszokra emlékeztettek. A Dasornis emuinus kiterjesztett szárnyszélessége elérte az öt métert. Ez a fesztávolság lehetővé tette, hogy a madár átkelhessen az Atlanti-óceánon.
Érdekesség, hogy az őslúd , , álfogazatra” tett szert: noha e csontkinövések borotvaélesek voltak, felületüket nem borította fogzománc, ahogy hiányozott a fog három másik összetevője is: a dentin, a fogcement és a fogbél. A ragadozómadár az álfogakat nyársként használta, amikor lecsapott a magasból, hogy halakat túzzön fel „fogaira.”
6 kilométer magasan szállnak át a nádirigók a Szahara felett
A nádirigók a telet Afrika Szaharától délre eső vidékén töltik, egy új kutatás a vándorlásukat vizsgálta.
Hadgyakorlat és természetvédelem
A Gönyűi-homokvidéket bemutató előzetes 8. része rendhagyó témát boncolgat. Az akciófilmeket idéző izgalmas képkockák egy percbe sűrítve mutatják be a 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred hadgyakorlatát.
Melyik az Instagram legkedveltebb madara?
Egy német kutatócsoport azt vizsgálta meg, milyen madárfotókat kedvelnek leginkább az emberek.
Az igazi élmény az, ha befogad a raj
„Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.” A természetfotózásban és különösen a víz alatti fotózásban ma még inkább igaz Robert Capa örökbecsű intelme, mondja a világhírű miskolci búvárfotós, Dombovári Tibor.
Miért fontos egy táj védelme?
Természetvédelemről gyakran hallunk, és tudjuk, hogy ebben az esetben az élőlények, természetes életközösségek megóvásáról van szó. De vajon mikor beszélünk tájvédelemről?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
