Tömegesen pusztulnak a rozmárok
Az északi jégtakaró visszahúzódásával – a jegesmedvékhez hasonlóan – a rozmárok sem jutnak elegendő táplálékhoz. Jégtáblák helyett tengerparti zsúfolt telepeken pihennek, ahol a vírusok is tizedelik az állományt.
Műholdas megfigyelésekkel 1979 óta követik nyomon a tengeri jégborítás alakulását az Északi-sarkon: a mérési eredmények a jég folyamatos visszahúzódását bizonyítják. Az állandó, legalább öt éves jéggel borított terület nagysága 56 százalékkal csökkent 1985 és 2007 között. Az Északi-tengeren tavaly a nyár végére 4, 13 millió négyzetkilométerre csökkent a jéggel borított terület nagysága – közölte a WWF Magyarország.
A jégtakaró ilyen mértékű eltűnése azt eredményezi, hogy a tavasszal fellelhető jég egyre nagyobb mértékben szezonális, azaz a legutóbbi télen kialakult fiatal, vékonyabb jégtakaróból áll, ami a klímaváltozásra is drámai hatással lehet. Az „idősebb”, fehér jég ugyanis olyan, mint egy tükör, visszaveri a Nap hőjét. Ahol eltűnik, ott a sötét színű víz egyre több hőt nyel el, ami tovább gyorsítja a felmelegedést és a körülötte lévő jégtakaró olvadását.
Az Arktisz olvadása során ráadásul egyre több olyan üvegházhatású gáz is a légkörbe kerül, amelyek eddig be voltak zárva a jégbe vagy az állandóan fagyott földbe. A klímaváltozás egyik látványos
Fotó: Van Passel
hatása, hogy ebben az évben Észak-Amerika és Oroszország felett jégmentessé vált az Északnyugati- és az Északkeleti Átjáró, megnyitva ezzel a mindeddig átjárhatatlan hajózási útvonalat az Atlanti- és a Csendes-óceán között.
A klímaváltozásnak azonban ennél súlyosabb következményei vannak a sarkvidék élővilágára. Az életükért úszó alaszkai jegesmedvék után Oroszország távol-keleti részéről is aggasztó hírek érkeznek a klímaváltozás rozmárokra tett hatásáról. Egészen mostanáig ugyanis az év meghatározott időszakában szórványosan jelen voltak a jégtáblák a Csukcs-tengerben, Ázsia északkeleti peremén. Ezek a jégtáblák szolgáltak pihenőhelyül a rozmároknak.
Fotó: Fritz P.
Mára azonban a tenger nyáron már egyáltalán nem fagy be, a rozmárok nem tudnak a jég nélküli, mély vízben táplálkozni, ezért kénytelenek zsúfolt területekre vonulni a Csukcs-félsziget tengerpartján. Az állatok tömeges jelenléte táplálékhiányhoz és a vírusok elterjedéséhez is vezet. Tavaly egy mindössze 350 kilométeres partmenti szakaszon több mint ezer elpusztult rozmárt számolt meg a WWF önkéntesekkel kiegészült személyzete.
Forrás: WWF
A fotósok Canonnal dolgoztak
Az ormányosbogárfélék is lehetnek beporzók
Az ormányosbogárfélékre általában csak kártevőként gondolunk, egy új kutatás azonban jótékony szerepükre is rámutat.
Egyszerű tollruhás rovarvadász
A nagyobb városi parkokban, kertes házak között április második felétől gyakran hallani a szürke légykapók (Muscicapa striata) kapcsolattartó „cit-cit” hangját. Érdemes a lombkorona felső részében megkeresni a hang gazdáját.
2023. május asztrofotója: Nemzeti színekben tündökölt a sarki fény
Izland szigetén nem lehetett betelni a káprázatos jelenség látványával.
Megszökhet kertjeinkből a kokárdavirág és inváziós fajjá válhat
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói inváziós hajlama miatt nem javasolják a kokárdavirág kertekbe ültetését.
Beoltják madárinfluenza ellen a kaliforniai kondorokat
A kaliforniai kondort a kihalás széléről igyekeznek évtizedek óta visszahozni, ám a madárinfluenza őket is elérte.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
