Megdöbbentő élő kövület

Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy egy ma élő kisméretű bogár testfelépítése mindenben megegyezik a földtörténet középidejében élt ősével, azaz kb. 200 millió éve változatlanul maradt fenn.
Élő kövületeknek nevezzük a nagyon hosszú idő, tehát geológiai léptékkel is jelentős idő óta változatlanul fennmaradt, ma is élő fajokat.
A bogarak (Coleoptera) egyik alrendjébe, az Archostematába a legősibb ma is élő bogarak tartoznak. Ezen belül is a mintegy 2 cm hosszú, apró fejű, megnyúlt pajzshoz hasonló alakú, lábon mászkáló, a fenyőfák kérgében, a törzsek repedéseiben élő, éjszakai bogár, a Tetraphalerus bruchi családfája 200 millió évre is visszavezethető.
Az egyébként rendkívül ritka rovarfajt Németországban a Jénai Egyetem Rendszertani Múzeumának munkatársa, Rolf Beutel és kollégái hasonlították össze fosszilis ősének maradványaival. A mikro-computer-tomográfos elemzés kimutatta, hogy a ma élő és a fosszilis példány testfelépítése és testszerkezete 100%-ban megegyezik. Így tudományosan is bizonyítást nyert, hogy a Tetraphalerus családba tartozó fajok a legrégebb óta létező bogarak.
Ezek a kis állatok egyébként nagyon ritkák, olyannyira, hogy a szaporodáshoz nélkülözhetetlen hím és nőstény példányok találkozásának is kicsi az esélye. Így az egész család komolyan veszélyeztetett, és a Tetraphalerus a kihalás szélén áll.
Kapcsolódó cikkeink:
Miért bogaras a rigolyás ember?
Miért forog bogárkarika a lámpa körül?