Jolán, Vid, Viola2021. június 15., kedd
Természet

Fókavirtus

2008.11.11.Admin
National Geographic Magyarország

A déli elefántfókák oceanográfiai adatgyűjtőként szolgálnak. 13 ezer kilométert tesznek meg, másfél ezer méteres mélységbe merülnek, két órán keresztül is a víz alatt maradhatnak. Minderről ír a National Geographic Magazin novemberi száma.

ÍRTA SUSAN CASEY

Amikor a tenger nagyragadozóiról esik szó, az elefántfóka zömmel sereghajtó a listán. Küllemben nem vetekedhet a kellemdús ámbráscettel, nyomába sem ér a torpedóként hasító fehér cápának, ami pedig a szellemi képességeit illeti, jócskán elmarad az agyafúrt kardszárnyú delfin mögött. Borzongató rejtélyek, megoldatlan talányok sem övezik, mint a hírhedett óriáspolipot, s egyre ritkuló rokonával, a leopárdfókával ellentétben a kipusztulás veszélye sem fenyegeti.

Tény és való: félméteres ormányával az autónyi méretű, hurkaforma déli elefántfóka (Mirounga leonina) még tengeri viszonyok között sem igazán mondható kellemdús jószágnak. Persze a külcsín, mint tudjuk, nem minden – a belbecs is sokat számít. Márpedig az otromba külső jelen esetben igazi szuperhőst takar: élete során ez a böszme jószág – legalábbis tudományos szempontból – dicső tettek egész sorát viszi végbe.

A főszereplő után most nézzük történetünk színhelyét. Ha ujjunkkal rábökünk Dél-Amerika térképére, majd elindulunk lefelé, Tierra del Fuegónál élesen keletnek fordulva, a Falklandszigetek után 1450 kilométerre, az Antarktikát övező tengerben rálelünk a Déli-Georgia sziget jégsapka fedte csupa csipke szirtjeinek 160 kilométeres tömbjére. Nem embernek való környék ez, ötnapi hánykolódás árán közelíthető meg az Atlanti-óceán viharok korbácsolta déli térségében.

A déli elefántfókák azonban nem így látják. Számukra eszményi vadászterület és találkahely ez a tengerrész: amikor eljön a párzás ideje, évről évre 400 ezren lepik el a sziget peremét. Szeptember derekán érkeznek a legelső fókabikák. Kivonszolják magukat a kavicsos partra, és jószerével azonnal harcba lendülnek. És nem is csak úgy tessék-lássék: vehemens viadalaikban ormány hasad, irha reped, szemgolyó szakad ki a helyéből. Óriási ugyanis a tét: minden bikában vadul munkál a tesztoszteron és az evolúciós késztetés, hogy továbbadja a génjeit, ám csupán a harmaduknak sikerül kivívni a jogot, hogy párosodjon és utódot nemzzen.

Az elefántfóka bikái körében igenis számít a méret. Testtömegük akár a négy tonnát is elérheti (ennyit nyom egy nagyobb terepjáró dzsip), a viadalokból pedig nyilván a legnagyobb behemótok kerülnek ki győztesen. Hatalmi harcuk egyik fő produkciója, amikor ormányukkal kérkednek – ékességüket fölfújják, és vadul bőgnek.

A győztes bikák saját területet birtokolnak a partszegélyen, és mindannyian háremet tartanak; van, amelyik húsz tehenet gyűjt maga köré, mások több százat (szélsőséges esetben ezernél is több tehénből áll egy „xxl-es” hárem).

Attól kezdve, hogy október elején megérkeznek a tehenek – először is életet adni borjuknak, majd szoptatni őket, és mintegy három héttel az ellés után újra párosodni –, a rangidős bikák egyik legfőbb teendője, hogy megvédjék háremüket az erőszakoskodó vetélytársaktól. Egyikmásik alantas hímnek ugyan sikerül nőstényt
szereznie, ám a kudarcot vallott többség csak a partvonal mellől epekedhet. Persze fortyog bennük az indulat és a párzókedv, így mindennaposak a kisebb-nagyobb hatalmi csetepaték.

„Nem vasárnapi zsúr ez. Veszélyes dolog a háremek körül ügyködni” – hangsúlyozza Mike Fedak, az Egyesült Királyság Környezetkutató Tanácsának (nerc) tengeri emlősökkel foglalkozó biológusa. Az elefántfókák között serénykedő kutatók igencsak ügyelnek rá, nehogy egy vezérbika és riválisai közé szoruljanak. „Vigyázni
kell velük. Nehézkes monstrumok, de ha úgy hozza a szükség, döbbenetesen fürgén mozognak” – magyarázza intőleg Fedak.

November végére lecsillapodnak a fókakedélyek. Addig egy falatot sem esznek a felnőttek, így súlyuk akár a felére apadhat. A kicsik viszont napi 5 kilogrammot gyarapodnak ama három hét alatt, amíg anyjuk tápanyagdús tején élnek. A nőstény elefántfóka ugyanis, mielőtt nekivág soron következő tengeri vándorútjának, újból párosodik, majd borját nagy hirtelen elválasztva elhagyja a szigetet. Csak egy esztendő múlva tér vissza, világra hozni következő kicsinyét. A bikák és a cseperedő borjak is követik hosszú vándorútjukon a teheneket.

Az elefántfóka nagyszerűen alkalmazkodott a vízi életmódhoz. Kóborlásai során mintegy 13 ezer kilométeres utat tesz meg a nyílt óceánon, és sokszor másfél ezer méteres mélységbe merül – lejjebb hatol, mint a legjobb mai tengeralattjárók. Hónapokon keresztül halra és kalmárra vadászik, követi a táplálékban gazdag áramlatokat. Ha kedve szottyan, az elefántfóka akár két órán keresztül a víz alatt maradhat. Amikor újra felszínre bukkan, néhány percnyi szusszanás iselég neki, azután megint a mélység felé veszi az útját.

Mindezt bizonyos élettani trükkök révén viszi végbe – például leállítja egyes anyagcserefolyamatait, hogy takarékoskodjon az erőforrásaival. Szintén segíti az oxigén hasznosításában, s ezzel a hosszas víz alatt tartózkodásban, hogy testtömegéhez képest nagyon sok a vére (csaknem háromszor annyi, mint nekünk).

Minthogy gyakran több mint másfél kilométerre a délsarki tenger jege alatt kalandoznak az elefántfókák, bajos lenne a nyomukba szegődni. A kutatók ma már műholddal követhető jeladót erősítenek rájuk, így megfigyelhetik őket hosszú vándorútjukon, és az adatokból a klímaváltozás hatásaira is következtethetnek.
Bizony aggasztó átalakulások figyelhetők meg az óceáni élet ciklusaiban, fejtegeti Fedak: „Az Atlanti-óceán déli része nagyon fontos terepe a változásoknak, mégis egyike a legkevésbé felderített tengerrészeknek. A jeladóval felszerelt elefántfókák viszont vándorlásaik során oda is eljutnak, ahonnan máskülönben semmi módon nem gyűjthetnénk ismereteket.”

A déli elefántfókák immár öt esztendeje szolgálnak oceanográfiai adatgyűjtőként (seaosprojekt). Hála nekik, özönlenek az adatok az óceán déli zugaiból; a kutatók már eddig is nagyon sokat megtudtak az ottani vizek áramlási viszonyainak, hőmérsékletének, sótartalmának alakulásáról. Ne nézzük hát le a tohonya, vicces
ormányú tengerlakót – nem érdemli meg! A jégvilág mélységeiben kalandozva nem csupán a maga útját járja: szuperhőshöz méltón egyúttal bolygónk megmentésén is fáradozik.

Bővebben a National Geographic Magazin novemberi számában olvashat az elefántfókákról.

Hozzászólások

Pataklakók kalandjai 9-10. rész

Pataklakók kalandjai 9-10. rész

A két tegzeslárva kalandozásának végére értünk

Dobolás a bükkösben

Dobolás a bükkösben

Pár napja, Bakonybél felett kapaszkodtam fel egy csodaszép erdőbe. Egyszer csak kopogást hallottam.

Hogy készül az üvegszárnyú lepkék szárnya?

Hogy készül az üvegszárnyú lepkék szárnya?

Az üvegszárnyú lepkék Közép- és Dél-Amerika lakói, különlegességük, hogy szárnyaik részben átlátszóak, mintha csak ablakok volnának.

Pataklakók kalandjai 7-8. rész

Pataklakók kalandjai 7-8. rész

Pozdorján és Gamandor, még mindig távol vannak egymástól, de a nyolcadik részben nagy lesz az öröm.

Tojásfestés – búbos banka módra

Tojásfestés – búbos banka módra

A búbos bankák, e feltűnő színű és mintázatú madarak a fotósok kedvencei, többek közt az etetési szokásaiknak köszönhetően.

National Geographic 2021. júniusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

10 560 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket