Repülő szörnyek

Abban egyetért a tudósvilág, hogy az egykor a tavak, folyók és óceánok felett lomhán szárnyaló pteroszauruszok pályafutása igazi sikertörténet, hisz a bizonyítékok alapján – hasonlóan a dinoszauruszokhoz – több mint 150 millió éven át jellegzetes szereplői voltak a földi élővilágnak. Az azonban az első fosszília 1784-es megtalálása óta talány a kutatók számára, hogy elevenszülők voltak-e vagy tojással szaporodtak, négy avagy két lábon jártak-e, és hogy miként voltak képesek hatalmas testüket a levegőbe emelni.

Ilyen körülmények között igazi áttörésnek számítanak a legújabb kutatási eredmények, amelyek szerint a pteroszauruszok korántsem voltak olyan esetlenek, mint ahogy azt eddig gondoltuk, sőt az élővilág történetének legfürgébb és leghatékonyabb légi ragadozói közé tartoztak!

A National Geographic Channel filmjében egy kutatócsapat Belső-Mongóliába utazik, hogy eredeti fosszíliák segítségével keressen választ a misztikus faj bravúros repülőképessége mögött rejlő titkokra.
Mikor?
december 19-én 17.00 órakor, 20-án 07:00 órakor és 31-én 07:00 órakor

Miniatűr repülő őshüllőt fedeztek fel
Veréb nagyságú, alig 30 centiméteres szárnyfesztávolságú repülő hüllőfaj ősmaradványaira bukkantak Kínában.

A pteroszauruszoknak nevezett repülő őshüllők a dinoszauruszokkal párhuzamosan éltek 228–65 millió évvel ezelőtt. Ők voltak az első szárnyas repülésre képes gerincesek. A valaha létezett egyik legnagyobb repülő élőlény, a Quetzalcoatlus is közülük került ki. Ennek az óriásnak a szárnyfesztávolsága elérte a 11 métert!

A most talált lelet a másik végletet képviseli. A majdnem teljes, tagolt csontvázat Északkelet-Kínában ásták ki egy paleontológiai föltáráson. A 120 millió éves hüllő pusztulásakor még nem volt teljesen kifejlett, de már nem is volt „fióka”.

Az ősmaradványt megvizsgáló kutatócsoport annak a véleménynek adott hangot a Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban, hogy ez az eddig ismert egyik legkisebb pteroszaurusz. Matthew Carrano, a washingtoni Smithsonian Intézet paleontológusa úgy nyilatkozott, hogy találtak már néhány ennél kisebb pteroszauruszt is, de azok egyértelműen fiatalabb egyedek ősmaradványai.

Az új faj a Nemicolopterus crypticus tudományos nevet kapta, amelynek jelentése: „rejtett repülő erdőlakó”.

A brazil és kínai tudósokból álló csoport elmondta, hogy a fogatlan, veréb nagyságú példányon számos olyan egyedi anatómiai tulajdonság figyelhető meg, amely megkülönbözteti őt a többi pteroszaurusztól.

Így például a láb egyes csontjai oly módon görbülnek, amit e hüllőcsoport egyetlen más tagjánál sem lehet látni. A szerzők szerint ez arra utal, hogy a kisméretű élőlény az ideje nagy részét a fákon töltötte.

„Nagyon valószínű, hogy ez a pteroszaurusz a fán lakó élőlények egy olyan ágát képviseli, amelynek tagjai rovarokra vadásztak a korai krétában az Északkelet-Kínában akkoriban növő nyitvatermő fák koronájában” – írják cikkükben a kutatók.

„A lelet alapvető jelentősége abban áll, hogy új fejezetet nyit a repülő hüllők evolúciójának történetében” – állítja a cikk brazil társszerzője, Alexander Kellner. – „Egészen eddig nem tudtuk, hogy létezett olyan faj ezek között az állatok között, amely a fakoronában való élethez alkalmazkodott.”