Katrina, a pusztító hurrikán

2005. augusztus 29-én az erőssége alapján négyes fokozatba sorolt Katrina hurrikán eléri az Egyesült Államok déli partvidékét, és példátlan pusztítást okozva átvonul Mississippi, Alabama és Luisiana államok felett. A New Orleans-t védő gátak közül három átszakad, és a város 80 %-a víz alá kerül. A zavaros viz tetején holttestek lebegnek, az életben maradtak között pedig kitör a pánik: az emberek egy része menekülni próbál, mások viszont hallani se akarnak otthonuk elhagyásáról. Bűnbandák kezdenek fosztogatni az utcákon, és a megoldhatatlannak tűnő helyzetben két rendőr öngyilkosságot követ el. Vajon mi vezetett a példátlan méretű katasztrófához? Miként maradhatott ilyen sok ember a vihar útjában? Miért késlekedtek a hatóságok a megfelelő óvintézkedések megtételével?

A National Geographic Channel december 21-én 19.00 órakor vetített dokumentumfilmje az események részletes bemutatása mellett ezekre a kérdésekre is választ keres.

Csapdában: Hurrikán-kórház
Amikor a Katrina hurrikán New Orleans-nál kilépett az amerikai kontinensre, a Tulane kórházban ápolt magatehetetlen betegeket néhány óra leforgása alatt biztonságos helyre kellett menekíteni a veszélybe került épületből. Közöttük volt egy inkubátorban ápolt újszülött és egy életmentő gépre csatolt 15 éves fiú is. A körülmények – az emelkedő vízszint, az általános felfordulás és a mentőhelikopterbe csak alig-alig beférő létfontosságú műszerek – mind-mind az ápolók, orvosok és betegszállítók ellen szóltak, ám nekik eszükbe se jutott, hogy feladják a rájuk bízottak életéért vívott harcot.
Mindezt National Geographic Channel mutatja be.
december 23-án 18.00 órakor
december 23-én 06.00 órakor

Mekkora ökológiai kárt okozott a Katrina hurrikán?
2005. augusztus 29-én a Katrina hurrikán több mint 24 órán keresztül tombolt, a Mississippitől keletre 200 négyzetkilométernyi területet elpusztított, és 1500-nál is több ember életét követelte. Louisianai szakértők az elmúlt csaknem egy évben azt vizsgálták, mi befolyásolta a pusztítás mértékét, felelőssé tehető-e a terület elrendezése, infrastruktúrája a katasztrófa kiterjedéséért.

Megfigyelték, hogy azokon a mocsaras területeken, melyeket egybefüggő magas ciprus- és tupelóerdő borított, a pusztulás viszonylag kismértékű, 12 százalékos volt. Ennek oka a fák magasságán és erején kívül abban rejlik, hogy gyökereik keresztezik egymást, és összekapaszkodnak.

Ezzel szemben az alacsonyabb kőris- és juharerdővel fedett mocsarakban a hurrikán a növényzet mintegy 80 százalékát kitépte helyéből. A kis ellenállású erdők érdemben nem szabtak gátat a tomboló forgószélnek, így rajtuk áthaladva Katrina erejéből szinte semmit sem vesztve szedhette áldozatait.

Valaha az állam területeinek közel 90 százalékát ciprus- és tupelóerdő borította, ám a vízügyi rendezések következtében a területek többségét nyílt vízfelületekké vagy mocsarakká alakították át, ahova a csatornarendszereken keresztül tengervíz áramlott, amely aztán az édesvizet kedvelő fafajok pusztulását okozta.

Gary Shaffer, a Délkelet- Louisianai Egyetem munkatársa most kidolgozott egy tervet a mocsaras területek ciprussal és tupelóval való benépesítésére, így ezek a későbbi hurrikánok erejét jelentősen képesek mérsékelni. Ám mivel védelmet jelentő fák azonban csak édesvízben képesek életben maradni, így a terv megvalósításához a korábbi hurrikánok által bezúdított tengervizet semlegesíteni kell a mocsarakban. Reményeik szerint egy évtizeden belül 10 méteres ciprusok népesítik be a mocsaras területeket.

Bíró Zsuzsa