Nándor, János, Pál2020. október 19., hétfő
Természet

Csörgőkígyók támadása 1. rész

2009.01.05.Admin
National Geographic Magyarország

Észak-Amerika egyik legrettegetteb, halálos hüllője a csörgőkígyó. Pillantsunk bele e rosszhírű kígyók világába a National Geographic Channel nyomán!

A kígyómarás
Ez a történet a természet egy röpke, ám halálos pillanatáról szól, amely mindössze negyed másodpercig tart, de egy rendkívül bonyolult folyamat végeredménye.

A csörgőkígyó marása évmilliók során tökéletesedett. Akit valaha mart már meg csörgőkígyó, az tudja, milyen erős a mérge, de az élete megmenthető. Annak ismerete, hogyan és miért használ a kígyó mérget, emberi életeket menthet meg. Ám a csörgőkígyók világának megismerése tartogat még néhány meglepetést. Az ember elleni támadás végeredménye a kígyóra nézve is végzetes lehet.

Támadás!
A film megtekinthető a National Geographic Channelen.
Mikor? Január 11-én vasárnap és január 14-én szerdán 15:00 órakor.

A csörgőkígyó érzékeli áldozata hőjét, és félelmetes gyorsasággal csap le rá. A látszólag egyszerű támadás mögött egy összetett, sok elemből álló folyamat húzódik. Ha csak egyetlen szem is kimarad a láncból, a csörgőkígyó éhen marad. A csörgőkígyónak finomhangolású érzékelőrendszere van, így értékes mérgét a megfelelő időben juttatja a megfelelő áldozatba.

Leshelyen
A texasi csörgőkígyó kizárólag Amerika délkeleti részén honos, mégis ez az az állat, amelyik az Egyesült Államokban a legtöbb kígyómarásos halálesetért felelős. A kertvárosok egyre mélyebben hatolnak a vadonba, így egyre több a találkozás is. Ennek ellenére évente kevesebb, mint fél tucat haláleset történik a csörgőkígyók miatt. Ennél még a villámcsapásoknak is jóval több áldozatuk van. Félelmükben az emberek gyakran megölik a csörgőkígyókat – feleslegesen.

A történet ott kezdődik, amikor a texasi csörgőkígyó előbújik téli odújából, és elindul leshelyet keresni, ahol lecsaphat első tavaszi táplálékára. A kifejlett texasi csörgőkígyó meglehetősen nagy, és vaskos testének hossza elérheti a két métert. Bár nem a leghosszabb, de a legnehezebb csörgőkígyók egyike. A bordáin halad, miközben csontjaival, pikkelyeivel és a talajt érő testrészeivel érzékeli a rezgéseket. A fején macskaszerű szemek, egy pár orrlyuk, és két nagyobb nyílás, úgynevezett hőérzékelő gödör található.

A kígyó egyfajta tetszhalálban vészeli át a telet, és hat hónapig, vagy akár még hosszabb ideig, egyáltalán nem táplálkozik. Így nem meglepő, hogy tavasszal az első dolga az, hogy egyen. A csörgőkígyók alkonyatkor a legaktívabbak, és melegben az éjszaka folyamán is aktívak maradnak.

A megfelelő leshely kiválasztása döntő fontosságú. A zsákmányállatok, mint a patkány és mókus, megszokott útvonalakon közlekednek, egyféle miniatűr országutakon. Minden úton ott van a saját szaguk. Ezek a szagnyomok behálózzák a területet. Nem mindegyik útvonal van használatban egy adott pillanatban, ám a kígyó észleli, melyiket használták leggyakrabban, sőt, melyiket legutoljára. A kígyó villás nyelve a legparányibb szagnyomot is érzékeli, amihez néhány molekula is elegendő. Más, mint a mi nyelvünk: ahogy ki-be jár a szájából, összegyűjti a talajon lévő anyagokat, amelyeket a szájpadlásán található különleges idegvégződésekhez dörzsöl.

A megfelelő leshely jóval energiahatékonyabbá teheti a vadászatot. Miután megvan a keresett hely, a kígyó lekuporodik a földre, és vár.

Rádióhullámos nyomkövetés
Eric Dugan, a Loma Linda-i egyetem végzős diákja rádióhullámok segítségével követi az állatokat. A nagyobb állatokkal ellentétben a csörgőkígyók a testükön belül hordják az adóvevőt. Egy külső készülék hamar tönkremenne a sziklák és bokrok között. Még az antenna is az állat belsejében van: egyvonalban fekszik a kígyó testével, közvetlenül a bőre alatt. A készülék jeleit egy kilométerről is venni lehet, és a készülék úgy egy évig működik. A rádiós követésből kiderült, hogy a különböző csörgőkígyófajok különböző leshelyeket választanak.

A méreg a lényeg
A világban megtalálható kígyók körülbelül húsz százalékának van mérge, és minden csörgőkígyó közéjük tartozik. Prédájukkal a halálos méreg befecskendezésével végeznek. A texasi csörgőkígyó a cserjés és sziklás terepen mozog a legotthonosabban, ahol színe és mintázata beleolvad a környezetbe.

Hőérzékenység
Régóta tudjuk, hogy ezek a kígyók érzékenyek a melegvérű zsákmányaik által leadott hőre, de Aaron Krochmal, a Houston-Downtown egyetem professzora mást is felfedezett. Kitalált egy ipszilon-csövet, amelynek az egyik ága hideg, a másik meleg. A kígyó felkúszott az ipszilon szárán, majd választhatott, hogy melyik ágán menjen tovább. A kígyónak nem okozott gondot a hűvösebb ág kiválasztása, mert hőérzékelő gödrei a legkisebb hőingadozást is érzékelik.

A kísérlet következő fázisában polisztirénhab-golyóval zárták le a kígyó hőérzékelő gödreit, és a kígyó nem érzékelte az ipszilon-cső meleg és hideg ága közötti hőmérsékletkülönbséget. Legalább olyan gyakran indult a meleg ág irányába, mint a hűvösebbik felé.

Riasztás
Még a jól álcázott texasi csörgőkígyónak is óvatosnak kell lennie, mert egy egészséges rőtfarkú ölyv könnyedén elkap és felfal egy kígyót. Támadás esetén a kígyó beindítja a riasztórendszerét, ami a természet egyik legijesztőbb hangja. A kígyó másodpercenként százszor rezegteti meg a csörgőjét, egy matematikailag tökéletes állóhullámban. Ez a mozdulatsor nem igényel sok energiát, így a kígyó órákig fáradhatatlanul csöröghet. Maga a csörgő egymáshoz lazán kapcsolódó, módosult pikkelyekből áll. Amikor a kígyó megrázza, a pikkelyek összeütköznek. Minden vedlésnél egy újabb szegmens adódik hozzá, de a kopás miatt ritkán áll nyolc-kilenc szegmensnél többől. A hangminőség a kígyó méretétől és a csörgő hosszától függ.

Védekező csapás
Ha a csörgő hangja nem elég a betolakodó elriasztásához, a csörgőkígyó azt teszi, amiben a legjobb. Lecsap. Az embereket ért kígyómarások zöme védekező csapás eredménye. Egyre gyakrabban előfordul, hogy az áldozatok nem tettek mást, minthogy kiürítették a szemetet, vagy éppen a veteményest gyomlálták. A kezelés jórészt két szérummal történik, ellenmérgekkel, amelyek semlegesítik a mérget és megállítják a szövetkárosodást. Ha az embert megmarta a kígyó, az orvosi tanács egyszerű: maradjon nyugodt, és hívjon mentőt. A halálesetek szerencsére ritkák, de hogy az embernek mennyi ideje van, az a méreg mennyiségétől függ. Mint kiderült, hogy a védekező csapások tíz százaléka méreg nélküli, a kígyó nem pazarolja a mérget feleslegesen. De ha valóban mar, akkor a védekező csapással jóval több mérget juttat az áldozat szervezetébe, mint vadászat során: egy nagyobb kígyó akár egy kávéskanálnyit is.

Folytatjuk…

Hozzászólások

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén, a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után, a mélykúti júdásfa nyerte el.

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

Az angolna (Anguilla anguilla), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a jászkeszeg (Leuciscus idus) verseng a 2021-es év hala címért - közölte az MTI-vel Magyar Haltani Társaság elnöke.

Halakat rabló madár

Halakat rabló madár

Régi nevük rablósirályok, és ezt az elnevezést nem meghazudtolva az a taktikájuk, hogy nagyobb vizeinken a sirályoktól és csérektől rabolják el a zsákmányukat.

Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

Fürkészdarazsat neveztek el a koronavírus-járványról

Az újonnan leírt darázsfaj Mexikóban honos és mindössze 3,5 milliméteres.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket