Csörgőkígyók támadása 1. rész

A kígyómarás
Ez a történet a természet egy röpke, ám halálos pillanatáról szól, amely mindössze negyed másodpercig tart, de egy rendkívül bonyolult folyamat végeredménye.

A csörgőkígyó marása évmilliók során tökéletesedett. Akit valaha mart már meg csörgőkígyó, az tudja, milyen erős a mérge, de az élete megmenthető. Annak ismerete, hogyan és miért használ a kígyó mérget, emberi életeket menthet meg. Ám a csörgőkígyók világának megismerése tartogat még néhány meglepetést. Az ember elleni támadás végeredménye a kígyóra nézve is végzetes lehet.

Támadás! A film megtekinthető a National Geographic Channelen. Mikor? Január 11-én vasárnap és január 14-én szerdán 15:00 órakor.

A csörgőkígyó érzékeli áldozata hőjét, és félelmetes gyorsasággal csap le rá. A látszólag egyszerű támadás mögött egy összetett, sok elemből álló folyamat húzódik. Ha csak egyetlen szem is kimarad a láncból, a csörgőkígyó éhen marad. A csörgőkígyónak finomhangolású érzékelőrendszere van, így értékes mérgét a megfelelő időben juttatja a megfelelő áldozatba.

Leshelyen
A texasi csörgőkígyó kizárólag Amerika délkeleti részén honos, mégis ez az az állat, amelyik az Egyesült Államokban a legtöbb kígyómarásos halálesetért felelős. A kertvárosok egyre mélyebben hatolnak a vadonba, így egyre több a találkozás is. Ennek ellenére évente kevesebb, mint fél tucat haláleset történik a csörgőkígyók miatt. Ennél még a villámcsapásoknak is jóval több áldozatuk van. Félelmükben az emberek gyakran megölik a csörgőkígyókat – feleslegesen.

A történet ott kezdődik, amikor a texasi csörgőkígyó előbújik téli odújából, és elindul leshelyet keresni, ahol lecsaphat első tavaszi táplálékára. A kifejlett texasi csörgőkígyó meglehetősen nagy, és vaskos testének hossza elérheti a két métert. Bár nem a leghosszabb, de a legnehezebb csörgőkígyók egyike. A bordáin halad, miközben csontjaival, pikkelyeivel és a talajt érő testrészeivel érzékeli a rezgéseket. A fején macskaszerű szemek, egy pár orrlyuk, és két nagyobb nyílás, úgynevezett hőérzékelő gödör található.

A kígyó egyfajta tetszhalálban vészeli át a telet, és hat hónapig, vagy akár még hosszabb ideig, egyáltalán nem táplálkozik. Így nem meglepő, hogy tavasszal az első dolga az, hogy egyen. A csörgőkígyók alkonyatkor a legaktívabbak, és melegben az éjszaka folyamán is aktívak maradnak.

A megfelelő leshely kiválasztása döntő fontosságú. A zsákmányállatok, mint a patkány és mókus, megszokott útvonalakon közlekednek, egyféle miniatűr országutakon. Minden úton ott van a saját szaguk. Ezek a szagnyomok behálózzák a területet. Nem mindegyik útvonal van használatban egy adott pillanatban, ám a kígyó észleli, melyiket használták leggyakrabban, sőt, melyiket legutoljára. A kígyó villás nyelve a legparányibb szagnyomot is érzékeli, amihez néhány molekula is elegendő. Más, mint a mi nyelvünk: ahogy ki-be jár a szájából, összegyűjti a talajon lévő anyagokat, amelyeket a szájpadlásán található különleges idegvégződésekhez dörzsöl.

A megfelelő leshely jóval energiahatékonyabbá teheti a vadászatot. Miután megvan a keresett hely, a kígyó lekuporodik a földre, és vár.

Rádióhullámos nyomkövetés
Eric Dugan, a Loma Linda-i egyetem végzős diákja rádióhullámok segítségével követi az állatokat. A nagyobb állatokkal ellentétben a csörgőkígyók a testükön belül hordják az adóvevőt. Egy külső készülék hamar tönkremenne a sziklák és bokrok között. Még az antenna is az állat belsejében van: egyvonalban fekszik a kígyó testével, közvetlenül a bőre alatt. A készülék jeleit egy kilométerről is venni lehet, és a készülék úgy egy évig működik. A rádiós követésből kiderült, hogy a különböző csörgőkígyófajok különböző leshelyeket választanak.

A méreg a lényeg
A világban megtalálható kígyók körülbelül húsz százalékának van mérge, és minden csörgőkígyó közéjük tartozik. Prédájukkal a halálos méreg befecskendezésével végeznek. A texasi csörgőkígyó a cserjés és sziklás terepen mozog a legotthonosabban, ahol színe és mintázata beleolvad a környezetbe.

Hőérzékenység
Régóta tudjuk, hogy ezek a kígyók érzékenyek a melegvérű zsákmányaik által leadott hőre, de Aaron Krochmal, a Houston-Downtown egyetem professzora mást is felfedezett. Kitalált egy ipszilon-csövet, amelynek az egyik ága hideg, a másik meleg. A kígyó felkúszott az ipszilon szárán, majd választhatott, hogy melyik ágán menjen tovább. A kígyónak nem okozott gondot a hűvösebb ág kiválasztása, mert hőérzékelő gödrei a legkisebb hőingadozást is érzékelik.

A kísérlet következő fázisában polisztirénhab-golyóval zárták le a kígyó hőérzékelő gödreit, és a kígyó nem érzékelte az ipszilon-cső meleg és hideg ága közötti hőmérsékletkülönbséget. Legalább olyan gyakran indult a meleg ág irányába, mint a hűvösebbik felé.

Riasztás
Még a jól álcázott texasi csörgőkígyónak is óvatosnak kell lennie, mert egy egészséges rőtfarkú ölyv könnyedén elkap és felfal egy kígyót. Támadás esetén a kígyó beindítja a riasztórendszerét, ami a természet egyik legijesztőbb hangja. A kígyó másodpercenként százszor rezegteti meg a csörgőjét, egy matematikailag tökéletes állóhullámban. Ez a mozdulatsor nem igényel sok energiát, így a kígyó órákig fáradhatatlanul csöröghet. Maga a csörgő egymáshoz lazán kapcsolódó, módosult pikkelyekből áll. Amikor a kígyó megrázza, a pikkelyek összeütköznek. Minden vedlésnél egy újabb szegmens adódik hozzá, de a kopás miatt ritkán áll nyolc-kilenc szegmensnél többől. A hangminőség a kígyó méretétől és a csörgő hosszától függ.

Védekező csapás
Ha a csörgő hangja nem elég a betolakodó elriasztásához, a csörgőkígyó azt teszi, amiben a legjobb. Lecsap. Az embereket ért kígyómarások zöme védekező csapás eredménye. Egyre gyakrabban előfordul, hogy az áldozatok nem tettek mást, minthogy kiürítették a szemetet, vagy éppen a veteményest gyomlálták. A kezelés jórészt két szérummal történik, ellenmérgekkel, amelyek semlegesítik a mérget és megállítják a szövetkárosodást. Ha az embert megmarta a kígyó, az orvosi tanács egyszerű: maradjon nyugodt, és hívjon mentőt. A halálesetek szerencsére ritkák, de hogy az embernek mennyi ideje van, az a méreg mennyiségétől függ. Mint kiderült, hogy a védekező csapások tíz százaléka méreg nélküli, a kígyó nem pazarolja a mérget feleslegesen. De ha valóban mar, akkor a védekező csapással jóval több mérget juttat az áldozat szervezetébe, mint vadászat során: egy nagyobb kígyó akár egy kávéskanálnyit is.

Folytatjuk…