A világ hét természeti csodája – indul a szavazás
222 ország összesen 261 objektumára lehet szavazni a világ hét természeti csodájának egyike cím elnyeréséért.
A munka még 2007-ben kezdődött, amikor a svájci székhelyű nonprofit szervezet 441 objektumot gyűjtött össze. Ezt követően a helyszínek közül kiválasztották azokat, amelyek az adott országban a legtöbb szavazatot kapták, így jött létre egy 222-es lista. Ez a szám olyan objektumokkal egészült ki, amelyek országhatárokon átívelnek. Így került föl például a listára a Niagara-vízesés, amit Kanada és az USA közösen birtokol.
Az interneten zajló szavazás első köréből 77 helyszín jut be a középdöntőbe, ebből a Federico Mayor, az UNESCO egykori igazgatója elnökletével működő zsűri júliusban választja ki a döntősök 21-es listáját.
Az utolsó körben a 21 döntősről lehet szavazni a világhálón, telefonon és faxon.
A jelölt helyszínek főleg tavak és hegycsúcsok, természetesen szerepelnek az illusztris nevek, mint például a Grand Canyon, a Mount Everest vagy a Loch Ness.
Az emberi alkotásokat felvonultató világ hét, pontosabban nyolc csodáját másfél évvel ezelőtt választották meg. A voksolásban akkor mintegy 100 millióan vettek részt. A szavazás alapján a hét plusz egy csoda közé a gízai piramisok, a kínai Nagy Fal, a római Colosseum, a jordániai Petra városa, az indiai Tadzs Mahal, Krisztus megváltó szobra Rióban, a perui Machu Picchu valamint a mexikói Chichén Itza került be.
Kapcsolódó cikkek:
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Újabb madárbiztos kukák a fővárosban
Ismert jelenség, hogy
Útjelzőt épít magának egy hangya
Egy sivatagi hangya extra magasra építi a fészkénél lévő dombot ha nincs más látható útjelző a környezetében, így az élelmet gyűjtő dolgozók könnyen és gyorsan hazatalálnak.
A legtöbb hal hidegebb vízbe költözik
Egy új kutatásból kiderült, hogy az óceánok halai a klímaváltozásra adott válaszként közelebb költöznek a hidegebb, sarkvidéki, illetve mélyebb vizekhez.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
