Védett lett a Föld legmélyebb pontja

A napokban aláírt védelem három különálló területre vonatkozik, amelyek korallzátonyokat, atollokat (gyűrű alakú korallzátony), több szigetet valamint számos mélytengeri vulkánt is magukba foglalnak. A védett terület összesen mintegy 500 négyzetkilométer. Jelenleg a világtenger mindössze egy százaléka áll oltalom alatt, míg a szárazföldek esetében ez az arány 12 százalék.

Az egyik terület a Föld legmélyebb árka, a Mariana-árok mentén húzódó vulkáni szigetívet és több korallzátonyt foglal magába. Ide tartozik a második világháború alatt stratégiai fontosságú két sziget Saipan és Tinian is. Maga az árok is védelem alá került, beleértve a Föld legmélyebb pontját is, amely 11034 méterrel húzódik a tenger szintje alatt. A másik terület többek között a Sor-szigetekhez tartozó Kingman-zátonyt, Palmyra-atollt és a Johnston-atollt (ez vegyifegyver tárolására szolgált az amerikai hadsereg számára) foglalja magába. A harmadik terület a Szamoa-szigetekhez közeli Rose-atoll – írja a BBC News.

Az újonnan kijelölt védett területeken tilos lesz a bányászat és a kereskedelmi célú halászat, ez utóbbi a szárazföldektől és korallzátonyoktól számított 50 tengeri mérföldön belül. A terület számos olyan szigetet foglal magába, amelyek távol esnek a világ vérkeringésétől, és még nem estek áldozatul az intenzív, kizsákmányoló halászatnak, ezért igen gazdag a biodiverzitásuk. A területen engedélyezik a hobbi célú halászatot, a turizmus bizonyos formáit valamint a tudományos kutatást.

„A döntésnek nem csak politikai, hanem ökológiai szempontból is jelentősége van, hiszen a terület biodiverzitása igen gazdag. A Rose-atollon a világon a legnagyobb az élő korallok aránya, a Mariana–szigetek térsége geológiai szempontból szinte egyedülálló jelentőségű a Földön” – mondta Joshua Reichert, a Pew Environment Group vezetője.

Mégsem lesz zöld elnök Bush

Három új védett tengeri terület létrehozása ellenére Georg Bush továbbra se zöld elnökként búcsúzik posztjától. Környezetvédő szervezetek régóta támadják az Egyesült Államok vezetését, amiért nem tesz semmit az üvegházgázok kibocsátásának csökkentéséért.

A szakértők a mostani bejelentést követően is hangsúlyozták, hogy habár üdvözlik a döntést, a védett területek növelése önmagában még nem jelent megoldást, ha emellett nem történnek hathatós lépések a klímaváltozás ellen az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése terén. Ugyanis a klímaváltozás többek között éppen a korallokat érinti legérzékenyebben, hiszen a légkörbe kerülő szén-dioxid legnagyobb részét, mintegy harmadát az óceánok nyelik el. Az egyre savasabbá váló tengervízben nő a kalcium-karbonát vízoldhatósága, melynek hatására szétmállik a korallmészkő, a telepeket létrehozó és karbantartó apró állatkák pedig elpusztulnak.

Kapcsolódó cikkeink: