Matuzsálemet fogtak Szántódon

Magyarországon a ’90-es évek közepén kezdődött a hattyúk gyűrűzése, ezért a magyar matuzsálemre még várni kell. Hazánkban a hatalmas madár stabil költőállománnyal rendelkezik, a mintegy 300 pár nagy része a Dunántúlon, Somogy megyében fészkel, de élnek kisebb állományok a Duna-Tisza-közén és az Alföldön is – mondta el Karcza Zsolt, a Magyar Madártani Egyesület (MME) Madárgyűrűzési Központjának vezetője.

A hazai bütykös hattyúk az év nagy részét helyben töltik, csak kemény télben hagyják el Magyarországot, ha a szabad vízfelületek befagynak. Ilyenkor a Dráva-menti víztározókat, vagy Horvátország keleti részeit keresik fel. Amíg azonban itt maradnak, élőhelyüket Csehországból és Lengyelországból telelni érkező fajtársaikkal osztják meg.

A Szántódon januárban befogott madarat 1995 novemberében jelölték meg Horvátországban, 1999-ben Fertőrákoson egyszer már visszafogták, és a Balatonon korábban már kétszer is leolvasták a fémgyűrűjét. Az Európai Madárgyűrűzési Szövetség (EURING) adatai szerint 27 éves és hét hónapos a legidősebb nyilvántartott bütykös hattyú, de biztosan él ennél jóval idősebb példány is a természetben – mondja Karcza Zsolt.

Magyarországon a hattyú őshonos madár, de a 19. század végén eltűnt az országból, az utolsó példányt 1875-ben, Hódmezővásárhelyen figyelték meg. Az 1970-es években jelent meg újra a Kis-Balaton és a Szigetköz térségében: a visszatérők azonban már félig háziasított állományokból származnak, Ausztriából indulva terjedtek el ismét a Kárpát-medencében.

Azóta is folyamatosan terjeszkednek, olyannyira, hogy védettségük a legalacsonyabb fokú, indokolt esetben állományuk visszaszorítható. A visszaszorítás a hattyúk esetében azt jelenti, hogy a nem kívánt nemzedéket rejtő tojásokat egy légmentesen záró réteggel lefestik. Az embrió így elpusztul, de a tojó továbbra is kotlik a tojásokon, így a szakemberek nem zavarják meg természetes ciklusát.

Hogy mikor kell szabályozni az állományt, annak egyrészt természetvédelmi okai vannak. A hatalmas testű, 7–14 kilogrammot nyomó madárnak nagy területű élőhelyre van szüksége, amit aztán agresszíven, és testméretei miatt igen sikeresen védelmez. Az amúgy is csökkenőben lévő vizes területekről így könnyen kiszoríthatja a többi, védett vagy fokozottan védett madárfajt. A másik ok, hogy a strandok közelében az üzemeltető miért nem nagyon örül a hattyúnak az az, hogy az állat zavarhatja, sőt, megtámadhatja a fürdőzőket. Bár ebben elsősorban az emberek a hibásak, akik etetéssel a maguk környezetéhez szoktatják őket.

Kapcsolódó cikk:
Sok a külföldi hattyú a Balatonnál