Ragadozó ganajtúró bogarat filmeztek le Dél-Amerikában

A ganajtúró bogarakról (Scarabaeidae) a tudósok eddig azt hitték, hogy a tápláléklánc alján helyezkednek el, és szinte kizárólag állati ürülékkel táplálkoznak. Ebből az ürülékből készítik a hátsó lábaikkal görgetett közismert galacsinjaikat is, részben maguk, részben a lárvák élelmezésére.

Úgy tűnik azonban, hogy nem minden galacsinhajtó ilyen „szelíd”. Az egyik perui ganajtúró bogárról elterjedt, hogy látták, amint saját testénél tízszer nagyobb ezerlábút ejtett el, és falt fel. Dr. Trond Larsen, a Princeton Egyetem kutatója elhatározta, hogy kideríti, mennyi az igazság a történetben. Expedíciót szervezett a perui esőerdőkbe, hogy saját szemével is meggyőződjön a falánk ragadozó, a Deltochilum valgum különös viselkedéséről.

Csábító csalétkek

A kutatócsoport 1000-nél is több csapdát állított föl az erdőben különféle csalétkekkel, hogy odacsalja a bogarakat. A csalétkek között szerepelt a „hagyományos” ürülék, továbbá gombák, gyümölcsök, valamint ezerlábúak. Ez utóbbiak közül teljesen egészséges példányokat, sérült és döglött egyedeket is elhelyeztek.

A kutatók azt tapasztalták, hogy a D. valgumot kizárólag az ezerlábúak vonzották, azok közül is az élő, de sérült példányok. Infravörös kamerát használva sikerült lefilmezni az egyik éjszaka portyázó kifejlett bogarat. A bogár megtámadta és megölte az egyik sérült ezerlábút. Az ezerlábú mellett eltörpülő ganajtúró bogár saját testpáncélja segítségével fejezte le áldozatát.

Rendkívüli életmódváltás
„Ez rendkívül figyelemreméltó átalakulás” – írta dr. Larsen a Biology Letters című folyóiratban. – „Az ürülékkel táplálkozó fajokkal való közeli rokonság ellenére a D. valgum teljesen fölhagyott a galacsingörgető viselkedéssel. Ez az első ismert ganajtúróbogár-faj, amely kizárólag ragadozó életmódot folytat.”

A ragadozó bogaraknak ugyanolyan a szájszervük, mint amilyet rokonaik használnak a baktériumok kivonására az ürülékből és az állati tetemekből. A ragadozók azonban ezzel a szájszervvel ölik meg a náluknál sokkal nagyobb zsákmányt.

A kutatók a következő lépésben megfigyelőkamrába helyeztek ganajtúró bogarakat és ezerlábúakat. A bogarak először középső és hátsó lábaikkal ragadták meg a prédát. Az akár 110 milliméter hosszú ezerlábúak erre vagy összegömbölyödtek, vagy hevesen csapkodtak a testükkel, hogy kiszabaduljanak a mindössze 7–8 milliméter széles bogarak szorításából.

A bogarak megvárták, amíg a csapkodás alábbhagy, majd a zsákmány testszelvényei közé illesztették páncéljuk fogazott részét, fejükkel fölemelték a szelvényt, és közben a fogakkal szétfűrészelték a szerencsétlen áldozatot. A bogár olyan erőt tudott a fejével kifejteni, hogy sokszor letépte az ezerlábú feji végét a testéről. A bogarak ezután elfogyasztották zsákmányuk lágy testszöveteit, a kemény kitinpáncélt pedig sorsára hagyták.

A csoport elmondta, fölfedezésük azt demonstrálja, hogy egy faj fiziológiájában bekövetkezett kis változások, miként vezethetnek hatalmas viselkedésbeli ugrásokhoz.

Képek forrása: BBC

Kapcsolódó cikk:
Olimpiai rekordok az állatvilágban