Az idősebb kardszárnyú delfin nőstények jobb anyák
Egy friss kutatás szerint az idősebb anyák sikeresebbnek bizonyulnak a gyermeknevelés terén a kardszárnyú delfineknél, mint fiatalabb társaik.
A kardszárnyú delfinek társadalmi viszonyainak harminc éven át tartó megfigyelése érdekes eredményt hozott: amerikai kutatók megállapították, hogy az érettebb korban lévő nőstények borjainak tíz százalékkal magasabbak a túlélési esélyei, mint a fiatalabb anyaállatoktól születetteknek. (A kritikusnak számító első évben egyébként átlagosan a borjak 43 százaléka pusztul el.) A kutatást a seattle-i székhelyű Northwest Fisheries Center munkatársai végezték az Egyesült Államok északnyugati és Kanada nyugati vizeiben élő kardszárnyúakat vizsgálva.
A cetek rendjébe tartozó, 7–8 méteresre megnövő kardszárnyú delfinek (Orcinus orca) vagy más néven orkák (angolból gyakran fordítják helytelenül gyilkos bálnának, különösen filmekben) hosszú életű emlősök, a nőstények átlagéletkora 50, a hímeké 29 év, de a nőstények akár 90, a hímek pedig 50 évig is elélhetnek. A nőstények 12–15 éves koruk környékén válnak ivaréretté, és kb. 40 éves korukig képesek szülni. Egyszerre egy borjúnak adnak életet, ami 4–5 évente ismétlődik csak, így egy nősténynek élete folyamán 4–6 utóda születik. A megfigyelések alátámasztották azokat a korábbi kutatásokat, amelyek kimutatták, hogy a menopauza a kardszárnyú delfinek életében is jelentkezik, és nem kizárólag az emberi fajra jellemző, ahogy korábban vélték. A menopauzát pedig hosszú posztproduktív életszakasz is követheti.
A kardszárnyú delfinek különös matriarchátusban élnek: egy család egy idősebb anyából, gyermekeiből és lányaitól született unokáiból áll. A párok nem maradnak együtt, párzás után visszatérnek anyjukhoz (a hímek legalábbis minden esetben). Így a kisborjak nevelésébe a nagymama is be tud segíteni.
A Frontier in Zoology című tudományos szaklapban frissen publikált kutatás alapjául szolgáló 30 éves adatsorból kiviláglott, hogy „az idősebb nőstények anyai tapasztalataik révén sikeresebbek voltak a borjak nevelésében, bár az is lehet, hogy csak nagyobb erőfeszítéseket tettek, mint fiatalabb társaik” – teszik hozzá a tudósok.
Horváth Anikó
Kapcsolódó cikkek:
Emberi segítséggel biztosabb egyes lepkék túlélése
A veszélyeztetett lepkefajok egyedszáma évente 8 százalékkal csökken, egy évtized alatt felére esik az állományuk nagysága.
Ilyen lehet zuhanó repülőről süllyedő hajóra esni
Megpróbáljuk rekonstruálni, mi is zajlott egy kerti madáritató vizén.
Virágzik hazánk egyetlen őszi orchideája
Az áruházak, virágüzletek polcain megszokott ökölnyi virágú egzotikus orchideákhoz képest az őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis) szinte láthatatlan. Ahogy a neve is mutatja, a kora ősz jellegzetes, ám apró termete miatt nehezen észrevehető virága. Rövid füvű réteken, kaszálókon él, és nem minden évben fejleszt virágot.
Száz fecske húzta meg magát az elhagyott épületben
Az ifj. Vasuta Gábor által megfigyelt madarak a hideg elől húzódtak be egy használatban lévő hodályba.
Nappal vadászó vadmacskát videóztak a Bükkalján
A különleges felvételt egy természetvédelmi őr készítette.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
