Több száz delfint mentettek meg a Fülöp-szigeteknél
Több mint kétszáz fehérajkú delfin tévedt a Manilai-öböl sekély partközeli vizébe, halászok és helybéli önkéntesek együttes erővel terelték vissza őket a nyílt tengerbe.
Nagy, kétszáz és háromszáz közötti létszámú fehérajkú delfin raj úszott be kedden a Dél-kínai-tengerből a Manilai-öbölbe, ahol hosszasan úszkáltak a parttól mintegy egymérföldnyi távolságban Bataan tartomány két települése között. A tartományi kormányzó mozgósította az állami halászati hatóságot, valamint önkéntes segítségnyújtásra szólított fel. Több száz ember, halászok és a környező falvak lakói siettek az állatok megmentésére: a mellig érő vízben gázolva tapsoltak és csapkodták a víz felszínét, hogy elűzzék a delfineket a parttól. Az akcióban több mint húsz hajó is részt vett, motorjukat leállítva vezették vissza az állatokat a nyílt tengerre.
A gömbölyűfejű-delfinek családjába tartozó és a kardszárnyúak közeli rokonának számító fehérajkú delfin (Peponocephala electra) fenyegetett faj, ami azt jelenti, hogy a jövőben veszélyeztetetté nyilváníthatják.
Nemritkán több száz egyedből álló rajai a trópusi tengerek nyílt vizeinek lakói, amelyek nem szívesen mennek a partok közelébe. Bár a gömbölyűfejű-delfinféléknél gyakori a tömeges partra vetődés, és a Fülöp-szigeteken sem szokatlan a delfinek szárazföldre sodródása, az igen ritkán fordul elő, hogy ilyen nagy számban érkezzenek a cetek a part közelébe. (Bár 2008 júniusában Madagaszkár északi részén is több mint száz fehérajkú delfin sodródott a partra – akkor az ExxonMobil amerikai olajvállalat tengeralatti földtani kutatásait sejtették a jelenség hátterében, amit a társaság visszautasított.)
A mostani esetben a feltételezések szerint valamilyen tengeri rengés károsíthatta a delfinek dobhártyáját. Ilyenkor a cetek elveszítik tájékozódó képességüket, így képtelenek táplálékot keresni, legyengülnek és csak sodródnak az áramlattal. De az is előfordulhatott, hogy a raj egy beteg vagy sérült példányt követve jutott az öbölbe.
A bálnák és delfinek „tömeges öngyilkosságának” még mindig nem ismerik a pontos okát, de feltehetőleg természetes és az ember által előidézett jelenségek egyaránt szerepelhetnek az okok között. Időnként ugyan előfordul, hogy a cetek hibát vétenek a tájékozódásukban, vagy bajba jutott, sérült társaik vészfüttyeit követve sodródnak ki a partra, de az elmúlt években olyan óriási mértékben növekedett az esetek száma, ami már minden bizonnyal az ember számlájára írható. A kutatók szerint a tengerek fokozódó akusztikus szennyezése áll a jelenség háttérben: a tengerészeti radarok, a hajóközlekedés, illetve a kőolaj- és a földgázkutatás és -kitermelés során alkalmazott szeizmikus mérések és fúrások összezavarják az állatok tájékozódását. A zajszennyezés mértéke az elmúlt évtizedben a korábbinak duplájára nőtt.
Horváth Anikó
Kapcsolódó cikkek:
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
