A kékbálnák királysága
A kék bálna a leghatalmasabb faj, amely valaha a Földön élt – mérete a leggigantikusabb dinoszauruszokét is meghaladja –, ennek ellenére alig akad ember, aki látta volna őket.
A leghangosabb állatok közé tartoznak szerte a tengerekben és a szárazföldeken, mégis alaposan meg kell küzdenünk érte, ha hallani akarjuk a hangjukat. Ők hozzák világra a természet leghatalmasabb „kicsinyeit”, ám legtöbb szaporodóhelyük máig ismeretlen a tudósok előtt.
A National Geographic Channel 2009. március 1-én, este 9-kor A kékbálnák királyságába kalauzolja a nézőket, egyebek mellett bemutatva az első olyan víz alatti felvételeket, amelyet ember valaha kékbálna-borjúról készített.
Egyes területeken a kékbálnák oly ritka állatnak számítanak, hogy a szakértők alig tudnak róluk valamit, a legtöbb tengerrészen azonban egy dolog biztosnak tűnik velük kapcsolatban: a jövőjüket komoly veszély fenyegeti. A Csendes-óceán északkeleti medencéjében a kékbálnák száma egykor a tízezret közelítette, az elmúlt több mint egy évszázad kíméletlen vadászata azonban – negatív értelemben… – meghozta a gyümölcsét. Így azután, bár vadászatukat az 1960-as évek óta nemzetközi egyezmények tiltják, ma már kevesebb mint kétezer példányuk él azokban az Antarktisz-környéki vizekben, amelyek korábban a legnépesebb állományaiknak szolgáltak otthonul.
A látványos filmben egy – a National Geographic Society által támogatott – nemzetközi kutatócsoport expedícióját követhetjük nyomon, amelynek célja megmentésük érdekében minél több ismeretet szerezni e csodás behemótokról, és megtudni, hogy a vadászatuk betiltása ellenére miért fogyatkozik továbbra is ijesztő sebességgel egyedszámuk.
 |
|
A tudósok munkáját részletesen dokumentáló kétórás A kékbálnák királysága lélegzetelállító és szívbemarkoló HD felvételeket tár elénk e fenséges állatokról – egyebek mellett egy anya és borja meghitt kettőséről. A film egyik legizgalmasabb pillanata az, amikor a felfedező kedvű borjú a tudósok csónakja felé veszi az irányt, és a víz alatti operatőröket kis híján elsodorva közvetlenül a lélekvesztő alatt úszik el. Az állaton látható feltételezett magzati ráncok arra utalnak, hogy a felvétel pillanatában a borjú még egy hónapos se lehetett! A kutatóknak a bálnákon kívül két másik riktán látható faj, az álcserepesteknős és a cetcápa egy-egy példányát is sikerül becserkésznie.
A filmben a szakterület legelismertebb tudósai nagy fába vágják a fejszéjüket: megkísérlik felkutatni a kékbálnák alig ismert telelőhelyeit és feltérképezni migrációs útvonalaikat; két létfontosságú információ, ha meg akarják védeni őket a kipusztulástól. A siker érdekében speciális műholdas nyomkövetővel látnak el 15 kékbálnát, amelyeket reményeik szerint ilyen módon elkísérhetnek egy – mintegy ezer kilométeres sugarú kört lefedő – tengerrészre, az ún. “Costa Rica Dómhoz”, ahol feltételezéseik alapján sok más faj mellett a kék bálnák párzására és ellésére is sor kerül.
A Costa Rica Dómnál a kutatók nem várt akadályba ütköznek, amikor csak hatalmas nehézségek árán képesek ismét megtalálni korábban megjelölt vizsgálati alanyaikat. Az adóval felszerelt 15 bálna közül csak három érkezett meg, ráadásul a műholdas technológia jelentős késéssel működik. Ilyen körülmények között megtalálni egy állatot, amely ideje legnagyobb részét víz alatt tölti, s 24 óra alatt 160 km-t képes úszni a szélrózsa bármely irányába – nos egy ilyen állatot az óceánban megtalálni olyan reménytelen feladat, mintha egy tűt keresnénk a szénakazalban. És mégis: a csapat, új fejezetet nyitva a kékbálna-kutatás történetében, szerencsésen rábukkan egy anyaállatra, amely mellett immár ott úszik újsszülöttje is. Az egyik legkülönlegesebb és legmegindítóbb látvány, amellyel a természet az embert megajándékozhatja!
A kutatóknak expedíciójuk során három olyan viselkedésformát is alkalmuk nyílik megfigyelni, amelyeket korábban még soha nem írtak le a Costa Rica Dómnál: szemtanúi lehetnek a kékbálnák udvarlásának, ellésének és téli táplálkozásának is. A titkos gyülekezőhely tanulmányozásával a tudósok olyan értékes információkhoz jutnak, amelyek birtokában mostantól a korábbinál eredményesebben léphetnek fel a faj és élőhelye védelme érdekében. A csapat kutatásai megerősítik, hogy a borjak a Dóm területén születnek, és hogy a kékbálnák a téli időszakban is táplálkoznak – egy eddig csak sejtett viselkedésforma, melyet korábban még soha nem sikerült igazolni a Costa Rica Dóm esetében.
| |
A kékbálnák királyságában arról is hallunk, hogy ez a csodálatos állat miért vált a világ egyik legveszélyeztetettebb fajává. Óceánjaink egyre forgalmasabbak és zajosabbak, ráadásul a bálnák táplálékállatai megfogyatkozóban vannak. És bár a bálnavadászatot ma már nemzetközi egyezmények tiltják, az óceánokat – gigantikus teherhajók formájában – továbbra is gyilkosok járják. Az adatok azt mutatják, hogy évről-évre mind több kékbálna válik óriáshajókkal való ütközés áldozatává. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy a film forgatása közben talált négy kimúlt kékbálna mindegyike – a sérülésnyomok erre utalnak – efféle balesetben pusztult el. A szakértőknek a hajók mellett a növekvő ipari zajszennyezés is egyre több fejfájást okoz: attól tartanak, hogy ez a fajta zavaróhatás is felelős lehet az állatok egyedszámának csökkenéséért.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a jelek szerint – a szigorú tiltás ellenére – egyes országok részéről tovább folytatódik a bálnavadászat. A filmben tanúi lehetünk egy ellenőrzőakciónak, amely során genetikus szakértők japán halpiacokat járnak bálnahús után kutatva – és keresőmunkájuk sajnos sikerrel jár… Az óriások szándékos pusztítása tehát mindmáig tart – még akkor is, ha napjainkban a kékbálna-populáció hanyatlásának egy egészen furcsa jele is megmutatkozik: a genetikusok vizsgálataik során egy olyan bálna-hibridre bukkantak, amely egy kék- és egy barázdás bálna házasságából született! A biológusok szerint ez a különös reprodukciós viselkedés egyértelműen a bálnák egyedszám-csökkenésének a következménye.
A film látványos víz alatti felvételek, a bálnák belső testfelépítését bemutató számítógépes grafikák, nagy felbontású térképek és lebilincselő szakértői magyarázatok segítségével avatja be a nézőket a kékbálna-kutatás legújabb fejezetébe. És a National Geographic a világot ezúttal „bálnatávlatból” bemutató bravúros Crittercam® felvételeiről még nem is beszéltünk, amelyeket a hátukra tapasztott kamerák segítségével maguk az állatok készítettek…
Ezek a rovarok igazi öngyilkos merénylők
A termeszek egy különleges enzim segítségével mintegy felrobbantják magukat az ellenségeik közt.
Nem csak a trópusokon láthatunk orchideákat
Csak Magyarországon mintegy hatvan orchideafaj őshonos.
Kiderült, hogyan válhattak sikeressé a szilás cetek
Egy ausztrál kutatócsoport genetikai adatok alapján rekonstruálta a szilás cetek evolúcióját.
Sikerrel segítik emberi nevelőik a tarvarjú vándorlását
A tarvarjú súlyosan veszélyeztetett madár, a faj megmentésének része az is, hogy felnevelik és vándorolni tanítják a fiatal madarakat.
Eszközhasználó lehet a hosszúszárnyú bálna
E fajról ismert, hogy úgynevezett buborékhálókat készít azzal a céllal, hogy a zsákmányait összeterelve felfalhassa azokat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
