A varangyok fekete hétvégéje Ausztráliában
Több ezer kétéltűt mészároltak le a déli kontinensen az elmúlt vasárnap. A legsikeresebb „gyilkosok” díjakat is átvehettek.
A varangyirtás Queensland államban zajlott, öt helyszínen. Ezúttal díjakat is osztottak, azaz igazi vetélkedő volt. A bizarr versengésre több százan jelentkeztek. A véres vasárnap eredménye: több ezer 20 cm-nél nagyobb megölt varangyos béka, köztük egy közel 30 dekás példány. Ez azonban aligha rázza meg a kétéltű-populációt, hiszen a hihetetlen mértékben túlszaporodott varangyok száma több millióra tehető.
Maga az egész akció – amelynek eredménye csepp a tengerben – pontosan azt a célt szolgálta, hogy némiképp csökkentsék a túlszaporodott békák számát. Nem ez volt az első szervezett varangyirtó-hadjárat Ausztráliában. Négy évvel ezelőtt varangygolf és -krikett versenyt rendeztek, amelyben labda helyett varangyos békát kellett ütni, lehetőleg úgy, hogy az állat ne élje túl. Az ok és a cél akkor is ugyanaz volt: gátat vetni a gyűlölt kétéltűek inváziójának.
Az óriási termetű agavarangyokat 1935-ben hurcolták az ötödik kontinensre Latin-amirikából és a Hawaii-szigetekről. Eredetileg a cukornádültetvények megóvása miatt tervezték őket betelepíteni, hogy bevethessék őket a termést megtizedelő zöldhátú bogarak ellen, azonban a kezdeti néhány ezres varangylétszám hamarosan ellenőrizhetetlen méretűre duzzadt.
 |
| |
Egyes becslések szerint a tájidegen faj egyedeinek létszáma akár a százmilliót is elérheti. Az öt évig is elélő agavarangy rendkívül szapora.
A nőstények évente kétszer petéznek, s egyszerre 8000–35 000 petét raknak le.
A varangyok bőre rendkívül erős mérget tartalmaz, amely 15 perc alatt akár egy krokodillal is végezni tud. Az őshonos állatok – krokodilok, kígyók, varánuszok, vadkutyák (dingók) – sorra elpusztulnak, miután elejtettek egy varangyot. A probléma jelentőségét nem lehet túlbecsülni, a varangyok hatalmas tömege ökológiai katasztrófával fenyeget.
Kapcsolódó cikkek:
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
