Csirkeevő pók

Martin Nicholas amatőr természetbúvár hétköznap víztisztító rendszerek értékesítésével foglalkozik, szabadidejében azonban a trópusi pókok szakértője. Martin egy perui barátjának levele alapján kapott kedvet a kutatásra.

– Beszéltem egy farmerrel – mondja – , aki elmesélte, hogy ő és a testvére számos baromfiját elveszítette a farm körül. Megkérdeztem, hogy kígyók vagy kutyák voltak-e a tettesek – folytatja Martin –, de ő azt mondta, hogy az Araña pollita, azaz a csirkeevő pók a felelős a pusztulásukért. Ennek a csirkeevő póknak állítólag olyan vastagok a lábai, mint egy férfi ujja.

Több mint nyolcszáz madárpókfajról van tudomásunk, de egyikük sem pusztítja a csirkéket. Martinnak, a lelkes pókszakértőnek azonban ennyi elég volt ahhoz, hogy körbeutazza a fél világot.

– Amikor megkaptam a levelet – meséli Martin –, az volt az első gondolatom, hogy odamegyek, és megkeressem. Ez egy nagy, majdnem harminc centi átmérőjű pók. Két, jókora, lefelé álló csáprágója van. A többi pók csáprágója úgy működik, mint a csipesz, de a madárpókok lefelé döfnek.

Nappal a madárpókok a hatalmas fák alatti üregekben húzódnak meg. Martin házi készítésű felszereléssel a „madárpók-kamerával” kutatja őket. Ez egy kis biztonsági kamerából és a tetejére szerelt öt kis ledből áll. A kifejlesztése néhány évébe került. De nem hiába, mert az eszközzel megtalálta az óriási csirkeevő pókot. Egy teljesen új fajra bukkant – állítja.

Élet az esőerdőben A film a National Geographic Channelen látható. Mikor? Április 18-án, szombaton 15:00 órakor.

A film más pókokat is bemutat. Többségük nem túl nagy termetű, harapása valószínűleg nem fájna – már ha egyáltalán át tudná harapni a bőrünket. A világ legtöbb pókfaja ugyanis nem tudja elég szélesre tárni a csáprágóit. Olyan ez, mintha egy strandlabdába próbálnánk beleharapni – amihez persze nem tudjuk elég nagyra tátani a szánkat. Csak a legnagyobb fajok, a legerősebb csáprágójúak képesek arra, hogy beleharapjanak a bőrünkbe, és elég hosszú a rágójuk ahhoz, hogy átszakítsák. Ráadásul igen kevés fajuknak van olyan erős méreganyaga, hogy bajt okozhatna nekünk.

Ilyen a párducpók.

E pókfaj mérge tizennyolcszor erősebb a fekete özvegyénél. Kivételesen hosszú csáprágóival rendkívül hamar áthatolhat a bőrön. Ráadásul igen agresszív, és nem csak egyszerűen harap, de ugrik és harap . Az ellenszérum kifejlesztése előtt csupán Brazíliában ezrek haltak meg e pók miatt.
Erről bővebben a „Kék pirula helyett pókméreg” című cikkünk szól.