Orangutántelepet fedeztek fel Borneón

Nem áthatolhatatlan, élettől nyüzsgő dzsungel, sem a sötétség legmélyebb bugyra, ahova bemerészkedtek a természetvédők. Valójában egy igencsak átlátható erdő Borneó keleti részén, és mégis meglepő felfedezést tettek itt. A 219 fészek a Nature Conservancy környezetvédelmi szervezet szakértőinek közlése szerint akár kétezer orangután otthona is lehet – írja a Der Standard című osztrák lap online változata.

Az erdőlakó orángutánok az éjszakát is a fák ágai között töltik, alvófészkeket készítenek maguknak. Borneó szigetének Indonéziához tartozó keleti részén már régóta keresnek orangutánokat a kutatók. A fészekszámlálás pedig mindennek az alapja – hiszen a vadon élő emberszabásúak olyan félénkek, hogy nagy szerencse kell ahhoz, hogy valaki megpillanthassa őket.

A bennszülött Nardiyono, a kutatócsoport terepi vezetője szerint elképzelhető, hogy az újonnan felfedezett populáció egykor egy másik csoportból szakadt le. 1997-ben és 1998-ban ugyanis nagy erdőtüzek pusztítottak Borneón. Lehetséges, hogy egyes állatok a tüzek elől erre az új területre menekültek, és megtelepedtek.

Erik Meijaard, a Nature Conservacy kutatója elmagyarázta, hogy az orangutánok a Pongo pygmaeus morio alfajhoz tartoznak, amely sötétebb szőrszínével különbözik a többi orangutántól. „Jól alkalmazkodnak szokatlan körülményekhez, akár a magashegységek erdeiben is elboldogulnak” – mondta Meijaard. „Erős állkapcsuk van, kérget és leveleket esznek. Agyuk azonban meglehetősen kicsi, gyakran viccelődünk is, hogy buták”.

Bár az új populáció felfedezése örvendetes hír, mégsem biztos a faj fennmaradása. Élőhelyüket az esőerdő irtása egyre csak pusztítja – az olajpálma egyre több területet követel magának. A pálmaolajat élelmiszerek, higiénés és kozmetikai termékek tartalmazzák.

A kutatók arra figyelmeztetnek továbbá, hogy azok a területek, amelyeken még élnek majmok, többnyire parányiak. Így sok csapat egymástól elszigetelten él, és már nem tud szaporodni egymással – a genetikai állomány pedig leszűkül.

Ma már csupán 50-60 ezer orangután él a szabad természetben. Kilencven százalékuk Indonéziában, a maradék pedig Malajziában honos. Valószínűleg a hegyvidéki, tápanyagszegény környezetnek köszönhető, hogy ilyen észrevétlenül éldegélhettek itt a főemlősök. Ezen a vidéken ugyanis senki sem akart olajpálmát vagy más, jól exportálható növényt termeszteni.

Kihalhatnak az orángutánok 2025-re
Az orángután, Ázsia őserdeinek „vadembere” húsz éven belül eltűnhet – állítja egy állatvédő aktivistákat tömörítő szervezet.
Kihalhatnak az orángutánok 2025-re

Az orángután, Ázsia őserdeinek „vadembere” húsz éven belül eltűnhet – állítja egy állatvédő aktivistákat tömörítő szervezet. A WWF, a World Wildlife Foundation előrejelzése szerint az elmúlt évszázadban 91 százalékkal csökkent a Borneó és Szumátra szigetén élő emberszabású majmok száma.
Szakértők szerint Malajziában és Indonéziában az esőerdők 80 százalékát már kiirtották, ezért az orángutánok élettere jelentősen visszaszorult. Ugyanakkor az állatra komoly veszélyt jelentenek a vadászok, orvvadászok, illetve az állatbefogók is, akik az orángutánokat húsukért üldözik, vagy éppen a nemzetközi állatkereskedelembe szeretnének „bekapcsolódni”. Ugyancsak veszélyeztetik az emberszabásúakat az erdőtüzek, amelyek sokszor nem szándékosak, de nagyon sok kárt okozhatnak a természetes környezetükben.

A főemlősökkel végzett IQ-tesztek szerint az orangutánok a legintelligensebb rokonaink.
Az IQ-vizsgálatok megerősítették az emberszabású majmok vezető szerepét: ők az ember legértelmesebb rokonai. Az orángutánok és a csimpánzok az igazi „lángeszek”, a majmok és a makik csak utánuk kullognak. Az Evolutionary Psychology folyóiratban közölt kutatások megerősítették az emberszabású majmok vezető helyét, őket követik az óvilági majmok (például a makákók) és végül az újvilági majmok (például a selyemmajmocskák).